Hívjon minket+36 20 393 7360

Szerző: at2-balazs

  • Mikor számolható el egy költség EU-s pályázatban? Az alapelvek közérthetően

    Mikor számolható el egy költség EU-s pályázatban? Az alapelvek közérthetően

    Attól, hogy egy kiadás szakmailag hasznos a vállalkozásnak, még nem biztos, hogy pályázati szempontból elszámolható. Az EU-s támogatásoknál egyszerre több feltételnek kell megfelelni: a költséget engednie kell a felhívásnak, a megfelelő időszakban kell felmerülnie, szükségesnek kell lennie a projekthez, szerepelnie kell az elfogadott költségvetésben, piaci árúnak és megfelelően dokumentáltnak kell lennie, továbbá nem ütközhet nem elszámolhatósági vagy kettős finanszírozási tilalomba. A biztos elszámolás ezért nem a számlánál kezdődik, hanem már a projekt tervezésénél.

    Rövid válasz

    Egy költség akkor számolható el biztonságosan, ha az adott felhívás szerint elszámolható költségtípusba tartozik, a projekt céljához szükséges és arányos, az elfogadott költségvetésben szerepel, az elszámolhatósági időszakban merül fel, a szükséges módon kifizetésre kerül, megfelel a piaci árnak, hiteles dokumentumok támasztják alá, és sem az Elszámolási Útmutató, sem a felhívás, sem az állami támogatási szabályok nem zárják ki.

    1. Első kérdés: engedi-e a konkrét felhívás?

    Az Elszámolási Útmutató keretszabályokat ad, de nem jelenti azt, hogy minden benne felsorolt költségtípus minden pályázatban elszámolható. Az irányító hatóság a felhívás céljához igazodva szűkítheti a költségek körét, további feltételeket, százalékos vagy összegszerű korlátokat határozhat meg.

    Ezért az első ellenőrzés mindig a felhívás költségfejezete. Ha például az Elszámolási Útmutató általánosan ismer egy adott szolgáltatási költséget, de a célzott felhívás azt nem engedi, a projektben nem számolható el. Ugyanez fordítva is igaz: a felhívásban elszámolhatónak jelölt költség sem lehet elfogadható, ha magasabb szintű jogszabály vagy állami támogatási szabály kizárja.

    Főszabály: az egymásra épülő szabályok közül a konkrét projektre alkalmazandó szigorúbb feltételt kell teljesíteni.

    2. A költségnek a megfelelő elszámolhatósági időszakban kell felmerülnie

    Az Elszámolási Útmutató általános időszakot határoz meg a 2021–2027-es programok költségeire, de a felhívások ezen belül szűkebb időszakot állapíthatnak meg. A projekt szintjén különösen fontos a támogatási kérelem beadása, a projekt megkezdése, a támogatási szerződésben rögzített fizikai befejezési határidő és a záró kifizetési kérelem időpontja.

    Főszabály szerint az a költség számolható el, amely az elszámolhatósági időszakban és a projekt fizikai befejezési határidejéig felmerült. Egyes előkészítési költségeknél a felhívás megengedheti, hogy a költség már a támogatási kérelem benyújtása előtt felmerüljön. Más költségtípusnál viszont a beadás előtti kötelezettségvállalás akár a projekt tiltott megkezdését is eredményezheti.

    3. A költségnek szükségesnek kell lennie a projekt céljához

    Az Elszámolási Útmutató szerint csak olyan költség fogadható el, amely a projekt céljainak eléréséhez vagy végrehajtásához szükséges, és szerepel az elfogadott költségvetésben vagy annak hatályos módosításában. A kedvezményezett feladata annak alátámasztása, hogy a költség valóban a támogatott projekthez kapcsolódik.

    Ez különösen fontos vegyes használatú költségeknél. Ha egy eszköz, szolgáltatás vagy munkavállalói ráfordítás csak részben szolgálja a projektet, jellemzően csak a projektre jutó arány számolható el. A teljes költség automatikus elszámolása ilyenkor túlfinanszírozást eredményezhet.

    4. A költségnek szerepelnie kell az elfogadott költségvetésben

    A pályázati költségvetés nem pusztán becslés, hanem az elszámolhatóság egyik alapja. Valós költség alapú elszámolásnál a releváns költségtípust a megfelelő költségvetési soron kell tervezni és elszámolni. Ha a megvalósítás során új költség merül fel, nem szabad abból kiindulni, hogy „ha szükséges, majd elszámoljuk”. Előfordulhat, hogy költségátcsoportosításra, változásbejelentésre vagy támogatási szerződés módosítására van szükség.

    Az előre nem tervezett többletköltség is csak szigorú feltételekkel fogadható el: a projekt eredeti céljához és fenntarthatóságához elengedhetetlennek kell lennie, és a felmerülését okozó körülményeknek előre nem láthatónak kell lenniük.

    5. Piaci ár: nem elég, hogy a számla valós

    A költségelszámolás alapjául szolgáló egységár nem haladhatja meg a szokásos piaci árat. Ha az irányító hatóság árajánlatos alátámasztást ír elő, az Elszámolási Útmutató főszabály szerint legalább három, egymástól és a kedvezményezettől független ajánlattevőtől származó írásbeli ajánlatot követel. A pályázónak az ajánlattevők teljesítési alkalmasságát is dokumentáltan vizsgálnia kell.

    A 6.0 verzió általános szabálya szerint a nettó 200 000 forintot meg nem haladó szállítói szerződésnél a kedvezményezett részéről nem szükséges piaciár-alátámasztás, de a felhívás vagy speciális szabály ettől eltérhet. Bizonyos kisebb tételeknél a dokumentumokat nem kell benyújtani, ugyanakkor helyszíni ellenőrzésen továbbra is vizsgálhatók.

    Fontos: a három ajánlat nem önmagáért való formai követelmény. Az ajánlatoknak összehasonlítható műszaki tartalomra kell vonatkozniuk, és az ajánlattevők függetlenségét is ellenőrizni kell.

    6. Nem független szállító költsége főszabály szerint nem elszámolható

    Az Elszámolási Útmutató részletesen meghatározza, mikor nem tekinthető függetlennek egy ajánlattevő. Tulajdonosi, irányítási, képviseleti, munkáltatói és hozzátartozói kapcsolatok, illetve partner- vagy kapcsolt vállalkozási viszony is kizárhatja a függetlenséget. In-house beszerzés kivételével nem független ajánlattevővel kötött szerződéshez kapcsolódó költség főszabály szerint nem számolható el.

    Ezért a piacfelmérésnél nem elég az árat vizsgálni. Már az ajánlatok bekérése előtt érdemes összeférhetetlenségi és kapcsolati ellenőrzést végezni.

    7. Ténylegesen felmerült, a kedvezményezettet terhelő és megfelelően igazolt költség kell

    Valós költség alapú elszámolásnál a költségnek ténylegesen fel kell merülnie, és a szükséges pénzügyi rendezésnek is meg kell történnie. A számla önmagában nem mindig elég: a kifizetési kérelemhez a költségtípustól függően szerződés, megrendelés, teljesítésigazolás, kifizetési bizonylat, eszköznyilvántartás, üzembe helyezési dokumentum, jelenléti ív vagy más alátámasztás is szükséges lehet.

    A GINOP Plusz pénzügyi tájékoztató külön részletezi a számla alapú kifizetések dokumentumait és a számlákkal szembeni formai követelményeket. A kedvezményezett nevére és címére kiállított bizonylat, a teljesítés igazolhatósága, a pénzügyi teljesítés és az előírt záradékolás mind olyan elem lehet, amelyet ellenőriznek.

    8. Nem lehet kettős finanszírozás, és minden kapcsolódó szabályt be kell tartani

    Ugyanazt az elszámolható költséget nem finanszírozhatja két külön projekt vagy két külön uniós forrás. A kettős finanszírozás tilalma alapvető. Emellett az elszámolhatóság feltétele a vonatkozó közbeszerzési, állami támogatási, környezetvédelmi, esélyegyenlőségi és más horizontális szabályok betartása is.

    Egy költség tehát akkor is problémás lehet, ha maga a termék vagy szolgáltatás indokolt és megfelelő áron került beszerzésre, de a beszerzés eljárása, a szállító kiválasztása vagy a dokumentálás nem felelt meg a pályázati szabályoknak.

    9. Ellenőrizzük a nem elszámolható költségek listáját is

    Az Elszámolási Útmutató külön fejezetben sorolja fel a bármely alap esetén nem elszámolható tételeket, és a felhívás ezt további elemekkel bővítheti. Általános példa lehet a levonható áfa, egyes finanszírozási költségek, bírságok és kötbérek, bizonyos jutalomjellegű kifizetések vagy más kifejezetten kizárt tételek. Egy adott projektben azonban mindig a konkrét felhívás listája is irányadó.

    Gyors 8 pontos elszámolhatósági teszt

    Ellenőrizze minden költségnél

    • A felhívás szerint ez a költségtípus elszámolható?
    • A megfelelő elszámolhatósági időszakban merült fel?
    • A projekt céljához szükséges és arányos?
    • Szerepel az elfogadott költségvetésben a megfelelő soron?
    • A beszerzési ár megfelel a piaci árnak és megfelelően alátámasztott?
    • A szállító függetlensége és kiválasztása szabályos?
    • Rendelkezésre áll minden számla, szerződés, teljesítés- és kifizetésigazolás?
    • Nincs kettős finanszírozás, és a tétel nem szerepel a nem elszámolható költségek között?

    Gyakori kérdések

    Ha a felhívásban szerepel egy költségtípus, akkor biztosan elszámolható?

    Nem feltétlenül. A költségnek az Elszámolási Útmutató, az állami támogatási szabályok, a piaci ár, az időbeliség és a dokumentálás feltételeinek is meg kell felelnie.

    Elég a számla az elszámoláshoz?

    Sok esetben nem. A költségtípustól függően szerződés, megrendelés, teljesítésigazolás, kifizetési bizonylat és további szakmai dokumentum is szükséges lehet.

    A legolcsóbb ajánlatot kell választani?

    Nem minden esetben a legalacsonyabb ár a kizárólagos döntési szempont, de a választott ajánlat és a piaci ár megfelelősége dokumentálandó. A felhívás meghatározhat konkrét kiválasztási vagy indokolási szabályokat.

    Mi történik, ha egy költség szükséges, de nem szerepel a költségvetésben?

    A megvalósítás előtt ellenőrizni kell, hogy költségátcsoportosítás, változásbejelentés vagy szerződésmódosítás útján beemelhető-e. Utólagos elszámolásra nem érdemes automatikusan számítani.

    A beadás előtt felmerült költség mindig nem elszámolható?

    Nem. Bizonyos projektelőkészítési költségeket a felhívás kifejezetten megengedhet a beadást megelőző időszakból is. A pontos időablak konstrukciónként eltér.

    Összefoglalás

    Az elszámolhatóság több feltétel együttes teljesülését jelenti. A legjobb módszer nem az, hogy a kifizetési kérelem beadásakor próbáljuk eldönteni, elfogadható-e egy számla, hanem az, hogy már a beszerzés és szerződéskötés előtt végigfuttatjuk az elszámolhatósági tesztet. Megfelelő költségsor, időzítés, piaciár-alátámasztás, független szállító, teljes dokumentáció és szabályos pénzügyi teljesítés együtt ad biztonságot. Ezzel jelentősen csökkenthető a hiánypótlás, a költségcsökkentés és a szabálytalansági kockázat.

    ActiveTender tipp: a jogosultsági és elszámolási kockázatokat érdemes még a támogatási kérelem beadása előtt átvilágítani. Egy korai ellenőrzéssel sok olyan hiba kiszűrhető, amelyet később már hiánypótlással sem lehet biztonságosan korrigálni.

    Felhasznált források

    • Elszámolási Útmutató 2021–2027, 6.0 verzió, 2026. április – különösen 2.2. Elszámolhatósági időszak, 2.3. Az elszámolhatóság alapelvei és feltételei, 3. Elszámolható költségek, 6. Nem elszámolható költségek.
    • Általános Útmutató a 2021–2027-es programozási időszakban meghirdetett felhívásokhoz (ÁÚF 21-27), 10. verzió – projektvégrehajtási és finanszírozási szabályok.
    • Pénzügyi elszámolásról szóló tájékoztató a GINOP Plusz 1. és 2. prioritás felhívásaihoz – kifizetési kérelmek és alátámasztó dokumentumok.
    • GINOP Plusz-1.2.4-25 és DIMOP Plusz-2.1.1-24 felhívások – felhívásspecifikus elszámolhatósági és piaciár-szabályok példái.

    Fontos: a cikk általános tájékoztatást ad. Egy konkrét támogatási kérelemnél mindig az adott felhívás, annak mellékletei, a hatályos ÁÚF, az Elszámolási Útmutató, az alkalmazandó állami támogatási szabályok, valamint a támogatási szerződés/támogatói okirat együttes vizsgálata szükséges. Ha a felhívás az általános szabálynál szigorúbb vagy speciális feltételt ír elő, a felhívás szabálya az irányadó.

    Kapcsolódó cikkek

  • Mi a különbség a projekt fizikai és pénzügyi befejezése között?

    Mi a különbség a projekt fizikai és pénzügyi befejezése között?

    A pályázati projekt zárásánál két külön időpontot kell kezelni: a fizikai és a pénzügyi befejezést. A kettő gyakran nem ugyanazon a napon történik. A projekt fizikailag akkor zárul, amikor az utolsó támogatott tevékenység a felhívás és a támogatási szerződés szerint ténylegesen megvalósult. Pénzügyileg csak ezt követően tekinthető befejezettnek, amikor a projekthez tartozó bizonylatok kifizetése is megtörtént. A két fogalom összekeverése határidő-, számla- és záróelszámolási hibákhoz vezethet.

    Rövid válasz

    Fizikailag akkor befejezett a projekt, ha valamennyi támogatott tevékenység teljesült, és elérkezett az utolsó támogatott tevékenység fizikai teljesítésének napja. Pénzügyileg akkor befejezett, ha a projekt már fizikailag befejezett, és a megvalósítás során keletkezett bizonylatok kifizetése is megtörtént; szállítói finanszírozásnál az előírt önerő szállító részére történő megfizetése is releváns.

    1. Mit jelent a projekt fizikai befejezése?

    Az ÁÚF 21-27 szerint a projekt akkor fizikailag befejezett, ha a projekt keretében támogatott valamennyi tevékenység a támogatói okiratban vagy támogatási szerződésben meghatározottak szerint, a felhívás feltételeinek megfelelően teljesült. A fizikai befejezés napja az utolsó támogatott tevékenység fizikai teljesítésének napja.

    Ez nem feltétlenül az utolsó számla kelte, és nem is az utolsó banki átutalás napja. A fizikai teljesítés dátumát a tevékenység jellege határozza meg.

    2. Milyen dátum lehet a fizikai befejezés napja?

    Az ÁÚF példákat ad az egyes tevékenységtípusokra. Többek között:

    • Eszközbeszerzés és hardveres IT-fejlesztés: az üzembe helyezés dátuma, illetve a számla kelte/teljesítése közül a későbbi dátum.
    • Ingatlanfejlesztés: engedélyköteles beruházásnál a használatbavételhez kapcsolódó jogerős engedélyben meghatározott időpont, nem engedélyköteles építésnél a műszaki átadás-átvétel lezárása.
    • Tanácsadás: a megbízó által aláírt teljesítésigazolás napja.
    • Képzés: a képzés teljesítését igazoló dokumentum kiállításának napja.
    • Szoftver, honlap, licenc, know-how: a teljesítést igazoló dokumentum kiállításának napja.
    • Folyamatos teljesítés: a projektben meghatározott időtartamhoz kapcsolódó számlák teljesítése.
    • Könyvvizsgálat: a teljesítés napja.

    Az irányító hatóság a felhívásban ettől eltérő vagy speciális szabályt is meghatározhat. Emiatt egy projekt zárása előtt érdemes költségtípusonként végigmenni azon, mi minősül az adott tevékenység fizikai teljesítésének.

    3. Mit jelent a projekt pénzügyi befejezése?

    A projekt pénzügyileg akkor zárul le, ha fizikailag már befejezett, és a megvalósítás során keletkezett elszámoló bizonylatok kifizetése megtörtént. A pénzügyi befejezés tehát egy későbbi állapot: a szakmai teljesítés mellett a projekt pénzügyi kötelezettségei is rendezettek.

    Ezért teljesen szabályos helyzet lehet, hogy a gép üzembe helyezése és ezzel a fizikai befejezés szeptember 30-án megtörténik, a szállítói számla pedig a fizetési határidő alapján csak októberben kerül kiegyenlítésre. A pontosan megengedett időbeli keretet azonban a felhívás és a záró kifizetési kérelem benyújtási határideje korlátozza.

    4. A fizikai befejezési határidőig a költségnek fel is kell merülnie

    Az Elszámolási Útmutató szerint főszabály szerint azok a költségek számolhatók el, amelyek az elszámolhatósági időszakban, ezen belül a támogatási szerződésben rögzített projekt fizikai befejezési határidejéig felmerültek. A szállítói finanszírozással érintett tételek kivételével a kedvezményezettnek a költségeket ténylegesen ki is kell fizetnie.

    Időszakos elszámolású számláknál előfordulhat, hogy az Áfa tv. szerinti teljesítési nap későbbi a fizikai befejezésnél. Ilyen esetben az Elszámolási Útmutató külön szabályt tartalmaz a számla kiállítási dátumára. Ez jól mutatja, hogy a projektzárásnál a „számla dátuma” önmagában nem elegendő ellenőrzési pont.

    5. Könyvvizsgálatnál lehet speciális kivétel

    Az Elszámolási Útmutató 6.0 külön kezeli a könyvvizsgálói tevékenység költségét: annak teljesítése és kifizetése bizonyos esetben a projekt fizikai befejezése és a záró kifizetési kérelem benyújtása közötti időszakra is eshet. Ez logikus, hiszen a záráshoz szükséges könyvvizsgálat sokszor csak a projekt szakmai megvalósulását követően végezhető el.

    6. Mikor kell beadni a záró kifizetési kérelmet?

    A határidőt mindig a konkrét felhívás tartalmazza. A GINOP Plusz-1.2.4-25 és a GINOP Plusz-2.1.3-24 például a projekt fizikai befejezését követő 60 napos határidőt rögzít a záró kifizetési kérelem benyújtására, egyben abszolút végső dátumot is meghatároz. Más konstrukció eltérő határidőt alkalmazhat.

    Gyakorlati következtetés: a projekt pénzügyi zárását nem szabad az utolsó napokra hagyni. A fizikai befejezéskor már legyen ütemezve minden hátralévő számla, kifizetés, teljesítésigazolás és a záró dokumentáció összeállítása.

    A leggyakoribb zárási hibák

    Mire figyeljünk projektzárásnál?

    • Az utolsó számla keltét automatikusan fizikai befejezésnek tekintik, miközben az eszköz üzembe helyezése vagy a szolgáltatás teljesítésigazolása későbbi.
    • A projekt fizikailag már befejezett, de a nyilvántartásokban továbbra is olyan támogatott tevékenység szerepel, amelyhez nincs lezárt teljesítés.
    • A záráskor derül ki, hogy valamely számla fizetési határideje túlnyúlik a záró kifizetési kérelem beadási lehetőségén.
    • A könyvelésben, tárgyi eszköz nyilvántartásban és a pályázati dokumentációban eltérnek a teljesítési vagy üzembe helyezési dátumok.
    • A kedvezményezett összekeveri a fizikai befejezést, a pénzügyi befejezést és a projekt végleges intézményrendszeri lezárását.

    Gyakori kérdések

    Lehet a számla kifizetése a fizikai befejezés után?

    Igen, ez sok projektben előfordulhat, de a kifizetésnek és a záró kérelemnek bele kell férnie a felhívás és az elszámolási szabályok által megengedett időbe.

    Az utolsó banki átutalás napja a projekt befejezése?

    A pénzügyi befejezéshez releváns lehet, de a fizikai befejezés ettől elkülönül. A fizikai befejezés az utolsó támogatott tevékenység tényleges teljesítéséhez kötődik.

    Eszközbeszerzésnél melyik dátum számít?

    Az ÁÚF főszabálya szerint az üzembe helyezés dátuma és a számla kelte/teljesítése közül a későbbi lehet a fizikai befejezéshez releváns dátum, de a konkrét felhívás eltérhet.

    A záró kifizetési kérelem beadása után még lehet projektköltség?

    Főszabály szerint nem érdemes erre építeni. A költségnek és annak alátámasztásának a felhívásban és az Elszámolási Útmutatóban meghatározott időszakhoz kell igazodnia; speciális kivétel például egyes könyvvizsgálói költségeknél lehet.

    Összefoglalás

    A fizikai befejezés szakmai-műszaki fogalom: azt mutatja meg, mikor valósult meg az utolsó támogatott tevékenység. A pénzügyi befejezés ennél későbbi állapot, amikor a projekthez kapcsolódó bizonylatok pénzügyi rendezése is megtörtént. A záróelszámolás biztonságos előkészítéséhez ezért külön kell vezetni a teljesítési, üzembe helyezési, számla-, fizetési és záró kérelem határidőket.

    ActiveTender tipp: a jogosultsági és elszámolási kockázatokat érdemes még a támogatási kérelem beadása előtt átvilágítani. Egy korai ellenőrzéssel sok olyan hiba kiszűrhető, amelyet később már hiánypótlással sem lehet biztonságosan korrigálni.

    Felhasznált források

    • Általános Útmutató a 2021–2027-es programozási időszakban meghirdetett felhívásokhoz (ÁÚF 21-27), 10. verzió – 8.6. fejezet: A projekt fizikai befejezése.
    • Elszámolási Útmutató 2021–2027, 6.0 verzió, 2026. április – 2.3.2.13–2.3.2.13a pont.
    • GINOP Plusz-1.2.4-25 felhívás – projekt fizikai és pénzügyi befejezése, záró kifizetési kérelem határideje.
    • GINOP Plusz-2.1.3-24 felhívás – projektvégrehajtási és zárási szabályok.

    Fontos: a cikk általános tájékoztatást ad. Egy konkrét támogatási kérelemnél mindig az adott felhívás, annak mellékletei, a hatályos ÁÚF, az Elszámolási Útmutató, az alkalmazandó állami támogatási szabályok, valamint a támogatási szerződés/támogatói okirat együttes vizsgálata szükséges. Ha a felhívás az általános szabálynál szigorúbb vagy speciális feltételt ír elő, a felhívás szabálya az irányadó.

    Kapcsolódó cikkek

  • Mit lehet megtenni a pályázat beadása előtt anélkül, hogy a projekt megkezdettnek minősülne?

    Mit lehet megtenni a pályázat beadása előtt anélkül, hogy a projekt megkezdettnek minősülne?

    Egy beruházás előkészítését nem lehet a támogatási kérelem beadásának napján elkezdeni. Addigra jellemzően már műszaki tartalom, költségvetés, árajánlatok, engedélyek és megvalósítási terv szükséges. Ugyanakkor számos pályázatnál a beadás előtti projektkezdés kizáró kockázat. A kulcs ezért az előkészítés és a tényleges megvalósítás elválasztása: információt gyűjteni, terveztetni és piacot felmérni általában lehet, de visszavonhatatlan megrendelést vagy a beruházás tényleges végrehajtását elindítani már veszélyes lehet.

    Rövid válasz

    Az ÁÚF 21-27 alapján a projekt-előkészítési tevékenység nem minősül a projekt megkezdésének. Ide tartozhatnak többek között tanulmányok, műszaki tervek, engedélyezési dokumentumok, igény- és szükségletfelmérések, piackutatás, beszerzés-előkészítés és egyes szakértői feladatok. A támogatott eszköz vagy szolgáltatás jogilag kötelező megrendelése, az építés tényleges vagy visszavonhatatlan megindítása, illetve a támogatott tevékenység végrehajtása viszont már projektkezdést jelenthet.

    1. Projektelőkészítés: ez a legfontosabb biztonságos kör

    Az Elszámolási Útmutató 6.0 részletesen felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyek projektelőkészítésként jelenhetnek meg. Ezek közé tartozhatnak:

    • megvalósíthatósági tanulmány és más kötelező előzetes tanulmányok;
    • környezeti vizsgálatok és szakvélemények;
    • engedélyezési dokumentumok, műszaki tervek, kiviteli és tendertervek;
    • közbeszerzési vagy beszerzési eljárás előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó szakértői feladatok;
    • előzetes igényfelmérés, célcsoport-elemzés, piackutatás;
    • szükségletfelmérés és helyzetfeltárás;
    • érintettek bevonásához kapcsolódó előkészítő tevékenységek;
    • előkészítéshez kapcsolódó egyéb szakértői tanácsadás.

    Ezek elvégzése tehát főszabály szerint nem teszi a projektet megkezdetté. Ettől külön kérdés, hogy a költségük elszámolható-e. Egyes felhívások engedik a beadást megelőző előkészítési költségeket, mások szűkebb időablakot vagy alacsonyabb százalékos korlátot határoznak meg.

    2. Árajánlatot kérni lehet – kötelező megrendelést adni már nem ugyanaz

    A pályázat költségvetéséhez és a piaci ár alátámasztásához sok esetben már beadás előtt szükség van árajánlatokra. Az ajánlatkérés, az ajánlatok összehasonlítása és a műszaki tartalom egyeztetése tipikusan előkészítés. A határ akkor léphető át, amikor a pályázó az ajánlatot úgy fogadja el, hogy abból jogilag kötelező megrendelés jön létre.

    Biztonságosabb gyakorlat: az ajánlatkérés és az ajánlat ne tartalmazzon olyan automatikus elfogadási vagy megrendelési mechanizmust, amely a támogatási kérelem beadása előtt visszavonhatatlan kötelezettséget hoz létre.

    3. Műszaki tervezés és engedélyezés általában mehet előre

    Építési vagy infrastrukturális projektnél különösen gyakori, hogy a pályázathoz már jelentős előkészítettség szükséges. A műszaki tervek, engedélyezési dokumentációk, hatósági eljárások és költségvetések elkészítése előkészítésnek minősülhet. Arra azonban figyelni kell, hogy a kivitelezésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás vagy az építési napló első bejegyzése már projektkezdés lehet.

    4. Beszerzési eljárás előkészíthető, de a szerződéses kötelezettség kockázatos

    A közbeszerzési vagy más beszerzési eljárás szakmai előkészítése, dokumentációjának elkészítése és – a konkrét felhívás, valamint a közbeszerzési szabályok figyelembevételével – az eljárás megindítása nem feltétlenül azonos a támogatott tevékenység megkezdésével. A döntő kérdés az, hogy létrejött-e a projekt megvalósítására irányuló visszavonhatatlan jogi kötelezettség.

    A támogatói döntés előtti beszerzés ugyanakkor saját kockázatra történik. Ha a pályázat végül nem kap támogatást, az addig vállalt kötelezettségek finanszírozása a pályázót terheli.

    5. Felfüggesztő feltételes szerződés lehet megoldás, de nem automatikus menlevél

    Az ÁÚF kezeli azt az esetet, amikor egy szerződés aláírása és hatálybalépése eltérő időpont. Ha a szerződés felfüggesztő feltételt tartalmaz, a projekt megkezdésének a hatálybalépés vagy a feltétel bekövetkezésének napja minősülhet. Elméletileg tehát lehet olyan, beadás előtt aláírt szerződés, amely csak később válik hatályossá.

    Ezt azonban nem érdemes sablonmegoldásként használni. Az ösztönző hatásra vonatkozó állami támogatási szabályok, a konkrét felhívás és a szerződés tényleges tartalma együtt döntik el, hogy a konstrukció elfogadható-e. Egy rosszul megfogalmazott feltételes szerződés ugyanúgy előzetes kötelezettségvállalásnak minősülhet.

    6. Mely lépések jelentenek tipikusan magas kockázatot beadás előtt?

    Magas kockázatú lépések beadás előtt

    • Támogatni kívánt gép vagy eszköz visszaigazolt, jogilag kötelező megrendelése.
    • Támogatott szolgáltatásra vonatkozó, már hatályba lépett szerződés.
    • Támogatni kívánt eszköz kiszállítása és átvétele.
    • Építési napló első projektmegvalósítási bejegyzése.
    • Kivitelezési munkák tényleges megkezdése vagy visszavonhatatlan kivitelezési kötelezettség.
    • Saját teljesítésnél a projektmegvalósítási feladat dokumentált elindítása.

    7. Az előkészítés költsége elszámolható is lehet – de csak ha a felhívás engedi

    Fontos különbség, hogy „nem minősül projektkezdésnek” és „elszámolható költség” nem ugyanaz. Az Elszámolási Útmutató általánosan felsorolja az előkészítés lehetséges költségeit, de az adott felhívás szűkítheti a kört, százalékos korlátot írhat elő, vagy meghatározhatja, mennyivel a beadás előtt felmerült költség fogadható el.

    A DIMOP Plusz-2.1.1-24 például kifejezetten rögzíti, hogy bizonyos projektelőkészítési költségek a támogatási kérelem benyújtását megelőzően is felmerülhetnek, és az adott konstrukció 12 hónapos visszamenőleges időszakot engedett. Ez jó példa arra, miért nem szabad egy program szabályát automatikusan másik pályázatra átvinni.

    Mit érdemes beadás előtt dokumentálni?

    Beadás előtti dokumentációs lista

    • Árajánlatkérések és ajánlatok dátuma, valamint az, hogy azok nem jelentettek megrendelést.
    • Tervezési és szakértői szerződések tárgya, hogy egyértelműen előkészítésre vonatkozzanak.
    • Felfüggesztő feltételes szerződés esetén a hatálybalépés pontos feltétele.
    • Belső döntések és vezetői jóváhagyások, amelyekből látható, hogy a megvalósítás csak a megengedett időpontban indul.
    • Beszerzési dokumentáció és kommunikáció, amely kizárja a korábbi visszavonhatatlan kötelezettségvállalást.

    Gyakori kérdések

    Meg lehet rendelni a gépet úgy, hogy majd csak a pályázat után szállítják?

    A szállítás későbbi időpontja önmagában nem oldja meg a problémát. Ha a megrendelés már jogilag kötelező és visszaigazolt, az eszközbeszerzés projektkezdésének minősülhet.

    Kifizethetem a tervező számláját beadás előtt?

    Ha a tevékenység valóban projektelőkészítés, az önmagában nem jelenti a projekt megkezdését. Az azonban külön vizsgálandó, hogy az adott felhívás szerint a költség elszámolható-e és milyen időbeli korláttal.

    Aláírhatok kivitelezési szerződést beadás előtt?

    Csak nagyon körültekintően. Egy hatályba lépett vagy visszavonhatatlan kötelezettséget teremtő kivitelezési szerződés projektkezdést eredményezhet. Feltételes szerződésnél is ellenőrizni kell a konkrét felhívást és az állami támogatási szabályokat.

    A telekvásárlás projektkezdés?

    Az ÁÚF szerint a földterület megvásárlása nem minősül projektkezdésnek, ha a telek nem képezi a beruházás elszámolható költségét. Ha elszámolható költségként tervezik, a helyzetet külön kell vizsgálni.

    Összefoglalás

    A pályázat beadása előtt a projekt szakmai és adminisztratív előkészítése jellemzően elvégezhető: lehet terveket készíteni, engedélyeket beszerezni, piacot felmérni, árajánlatokat kérni és a beszerzést előkészíteni. A határvonalat a megvalósításra irányuló jogilag kötelező döntések jelentik. A biztonságos időzítéshez minden beadás előtti megrendelést, kivitelezési vagy szolgáltatási szerződést érdemes abból a szempontból ellenőrizni, hogy nem hoz-e létre a támogatott projektre vonatkozó visszavonhatatlan kötelezettséget.

    ActiveTender tipp: a jogosultsági és elszámolási kockázatokat érdemes még a támogatási kérelem beadása előtt átvilágítani. Egy korai ellenőrzéssel sok olyan hiba kiszűrhető, amelyet később már hiánypótlással sem lehet biztonságosan korrigálni.

    Felhasznált források

    • Általános Útmutató a 2021–2027-es programozási időszakban meghirdetett felhívásokhoz (ÁÚF 21-27), 10. verzió – 8.6. fejezet.
    • Elszámolási Útmutató 2021–2027, 6.0 verzió, 2026. április – 3.2. Projektelőkészítés költségei.
    • GINOP Plusz-1.2.4-25 felhívás – 4.1. projektkezdési szabályok.
    • DIMOP Plusz-2.1.1-24 felhívás – projektelőkészítés és beadás előtti költségek időbeli szabályai.

    Fontos: a cikk általános tájékoztatást ad. Egy konkrét támogatási kérelemnél mindig az adott felhívás, annak mellékletei, a hatályos ÁÚF, az Elszámolási Útmutató, az alkalmazandó állami támogatási szabályok, valamint a támogatási szerződés/támogatói okirat együttes vizsgálata szükséges. Ha a felhívás az általános szabálynál szigorúbb vagy speciális feltételt ír elő, a felhívás szabálya az irányadó.

    Kapcsolódó cikkek

  • Mikor tekinthető megkezdettnek egy támogatott projekt?

    Mikor tekinthető megkezdettnek egy támogatott projekt?

    A projekt megkezdésének időpontja nem adminisztratív részlet. Számos pályázatnál támogatás nem igényelhető olyan beruházásra, amelyet a támogatási kérelem benyújtása előtt már megkezdtek. A kockázatot az okozza, hogy a projekt nem feltétlenül akkor „kezdődik”, amikor a gép megérkezik vagy a kivitelező munkába áll. Már egy jogilag kötelező megrendelés, egy hatályba lépő szerződés vagy az építési napló első bejegyzése is projektkezdés lehet. Ezért a beadás előtti szerződéses lépéseket különösen körültekintően kell időzíteni.

    Rövid válasz

    Az ÁÚF 21-27 szerint a támogatott projekt megkezdésének a projekt különböző tevékenységeihez meghatározott kezdő események közül a legkorábbi időpont minősül. Eszközbeszerzésnél ez tipikusan az első jogilag kötelező megrendelés, építésnél az építési napló első bejegyzése vagy az első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás, szolgáltatásnál pedig az előzetes megrendelés vagy az első szerződés hatálybalépése lehet.

    1. Miért ennyire fontos a projektkezdés időpontja?

    A GINOP Plusz több felhívása kifejezetten rögzíti, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőzően megkezdett projekthez nem igényelhető támogatás. Ha az irányító hatóság azt állapítja meg, hogy a projekt korábban megkezdődött, annak következménye a támogatási kérelem elutasítása, már támogatott projekt esetén pedig a támogatás visszavonása is lehet.

    Ez az úgynevezett ösztönző hatás logikájával is összefügg: a támogatásnak a beruházási döntésre kell hatnia, nem pedig egy már visszafordíthatatlanul elindított beruházást kell utólag finanszíroznia. A pontos szabály azonban felhívásonként és állami támogatási kategóriánként eltérhet, ezért mindig a konkrét konstrukciót kell elsődlegesen ellenőrizni.

    2. Eszközbeszerzésnél mi számít projektkezdésnek?

    Tárgyi eszköz, forgóeszköz vagy immateriális jószág beszerzésénél az ÁÚF sorrendet állít fel. A projektkezdés időpontja a következők közül a legkorábbi releváns dátum:

    • Első jogilag kötelező megrendelés napja: a megrendelés akkor tekinthető a kedvezményezettre jogilag kötelezőnek, ha azt a szolgáltató vagy szállító visszaigazolja.
    • Szerződés létrejöttének napja: ha nincs előzetes megrendelés, a jogilag kötelező szerződés létrejötte lehet a kezdő időpont.
    • Átvétel napja: ha sem megrendelés, sem szerződés nincs, az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap számíthat.

    A gyakorlatban ezért nem a dokumentum elnevezése a döntő. Egy „szándéknyilatkozatnak” nevezett dokumentum is kockázatos lehet, ha valójában kötelező megrendelést tartalmaz, míg egy valóban nem kötelező ajánlatkérés vagy árajánlat elfogadása nélküli piackutatás tipikusan nem azonos a beszerzés megkezdésével.

    3. Építési beruházásnál mikor indul a projekt?

    Építési beruházási tevékenységet tartalmazó projekt esetén a projektkezdet az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja közül a korábbi. Ez azt jelenti, hogy a tényleges helyszíni munkavégzés megkezdése előtt is létrejöhet olyan kötelező jogi helyzet, amely már projektkezdésnek minősül.

    Különösen figyeljünk: a kivitelezési szerződés időzítésére, a hatálybalépési feltételekre, a munkaterület-átadásra és az e-építési napló bejegyzéseire.

    4. Szolgáltatásnál a megrendelés vagy a szerződés hatálybalépése számít

    Szolgáltatás vagy más támogatott tevékenység esetén, ha a szerződéskötést megelőzően megrendelés történik, a megrendelés időpontja számít. Előzetes megrendelés hiányában az első megvalósítási szerződés hatálybalépésének napja a projektkezdés. Emiatt egy tanácsadási, fejlesztési, képzési vagy más szolgáltatási szerződésnél nemcsak az aláírás dátuma, hanem a szerződés hatálybalépési rendelkezése is lényeges lehet.

    5. Saját teljesítésnél is van kezdő időpont

    Ha a kedvezményezett saját szervezetén belül valósít meg beruházást vagy szolgáltatást, az ÁÚF külön szabályokat alkalmaz. Építésnél az építési napló első bejegyzése, oktatásnál, képzésnél vagy rendezvénynél az első esemény napja lehet a kezdés. Egyéb saját teljesítésnél többek között a nem előkészítési költségnek minősülő bizonylat fizikai teljesítése, kiállítása vagy kiegyenlítése közül a legkorábbi időpont, illetve a projektfeladat kezdetét rögzítő munkaköri leírás vagy munkáltatói utasítás is releváns lehet.

    6. Több tevékenységből álló projektben a legkorábbi kezdés dönt

    Ha a projekt több célterületet vagy többféle tevékenységet tartalmaz, nem lehet minden részprojektet külön kezelni. A teljes projekt kezdési időpontja az egyes tevékenységek kezdő eseményei közül a legkorábbi. Konzorciumban ugyanez projektszinten értendő: ha bármelyik tag egy támogatott tevékenységet korábban megkezd, az a teljes projekt kezdési időpontját befolyásolhatja.

    7. Keretszerződés és felfüggesztő feltétel: külön szabály

    Meglévő keretszerződés vagy keretmegállapodás önmagában nem feltétlenül jelenti a projekt megkezdését. Az ÁÚF szerint ilyenkor az adott projektre kötött külön kiegészítő megállapodás hatálybalépése vagy – ennek hiányában – az egyedi megrendelés létrejöttének dátuma lehet a kezdés.

    Felfüggesztő hatályú szerződésnél, ha a szerződés hatálybalépése az aláírástól eltérő időpont vagy feltétel bekövetkeztéhez kötött, a projektkezdés főszabály szerint a hatálybalépés vagy a feltétel bekövetkeztének napja lehet. Ez azonban érzékeny terület: a szerződés szövegét és az alkalmazandó állami támogatási szabályt beadás előtt célszerű külön ellenőrizni.

    8. Mi nem minősül projektkezdésnek?

    Az ÁÚF kifejezetten kimondja, hogy a projekt-előkészítési tevékenység nem tekintendő projektkezdésnek. Szintén nem minősül kezdésnek a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét. Az, hogy egy tevékenység nem indítja el a projektet, nem jelenti automatikusan azt is, hogy annak költsége elszámolható: ezt mindig a felhívás és az Elszámolási Útmutató határozza meg.

    Projektkezdési ellenőrzőlista beadás előtt

    Ellenőrizze beadás előtt

    • Van már visszaigazolt, kötelező megrendelés támogatott eszközre vagy szolgáltatásra?
    • Aláírtunk olyan szerződést, amely már hatályba lépett és nem pusztán előkészítésre vonatkozik?
    • Történt építési naplóbejegyzés vagy visszavonhatatlan kivitelezési kötelezettségvállalás?
    • Érkezett vagy átvételre került bármely támogatni kívánt eszköz?
    • Saját munkavállaló munkaköri leírása vagy utasítása már projektmegvalósítási feladatot indított?
    • A projekt bármely másik célterülete vagy konzorciumi tagja korábban megkezdett tevékenységet?

    Gyakori kérdések

    Az árajánlat bekérése projektkezdés?

    Önmagában egy nem kötelező árajánlat bekérése tipikusan előkészítési lépés. A kockázat akkor keletkezik, ha az ajánlat elfogadásával már jogilag kötelező megrendelés jön létre.

    A szállítói előleg kifizetése a projekt kezdete?

    A projektkezdés szempontjából általában egy korábbi jogilag kötelező megrendelés vagy szerződés a döntő. Ha ilyen már létrejött, a projekt kezdete nem az előleg későbbi kifizetési napja lesz.

    A projekt a támogatói döntés előtt elindítható?

    Számos felhívás lehetővé teszi, hogy a támogatási kérelem benyújtását követő napon a pályázó saját felelősségére megkezdje a megvalósítást. Ez azonban nem garantálja a támogatás elnyerését, és a konkrét felhívás szabályát mindig ellenőrizni kell.

    Melyik dátumot írjuk a projekt kezdőnapjaként?

    A támogatott tevékenységekhez tartozó kezdési események közül a legkorábbit. Nem azt a dátumot kell választani, amely adminisztratív szempontból a legkényelmesebb.

    Összefoglalás

    A projekt megkezdését mindig a valós gazdasági és jogi események alapján kell meghatározni. Eszköznél a kötelező megrendelés, építésnél az első naplóbejegyzés vagy visszavonhatatlan kötelezettség, szolgáltatásnál a megrendelés vagy a szerződés hatálybalépése lehet a döntő. Több tevékenységből álló projekt esetén a legkorábbi időpont számít. A beadás előtti projektkezdés kockázata miatt minden kötelező megrendelést és szerződést érdemes még aláírás előtt pályázati szempontból is ellenőrizni.

    ActiveTender tipp: a jogosultsági és elszámolási kockázatokat érdemes még a támogatási kérelem beadása előtt átvilágítani. Egy korai ellenőrzéssel sok olyan hiba kiszűrhető, amelyet később már hiánypótlással sem lehet biztonságosan korrigálni.

    Felhasznált források

    • Általános Útmutató a 2021–2027-es programozási időszakban meghirdetett felhívásokhoz (ÁÚF 21-27), 10. verzió – 8.6. fejezet: A projektvégrehajtás időtartama.
    • GINOP Plusz-1.2.4-25 felhívás – 4.1. Mikor kezdhető meg a projekt?
    • GINOP Plusz-2.1.3-24 felhívás – projektmegkezdési és végrehajtási szabályok.
    • DIMOP Plusz-2.1.1-24 felhívás – projektmegkezdés és projektelőkészítési költségek kapcsolata.

    Fontos: a cikk általános tájékoztatást ad. Egy konkrét támogatási kérelemnél mindig az adott felhívás, annak mellékletei, a hatályos ÁÚF, az Elszámolási Útmutató, az alkalmazandó állami támogatási szabályok, valamint a támogatási szerződés/támogatói okirat együttes vizsgálata szükséges. Ha a felhívás az általános szabálynál szigorúbb vagy speciális feltételt ír elő, a felhívás szabálya az irányadó.

    Kapcsolódó cikkek

  • Ki minősül mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak pályázati szempontból?

    Ki minősül mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak pályázati szempontból?

    A KKV-minősítés az egyik leggyakoribb pályázati jogosultsági kérdés, mégis könnyű hibásan megállapítani. Nem elég megnézni egyetlen cég utolsó beszámolóját: a létszám- és pénzügyi határértékek mellett a tulajdonosi, irányítási és vállalkozási kapcsolatokat is vizsgálni kell. Egy önmagában mikrovállalkozás méretű cég például egy nagyobb vállalatcsoport részeként akár közép- vagy nagyvállalati kategóriába is kerülhet. A helyes KKV-besorolás ezért beadás előtt külön ellenőrzést érdemel.

    Rövid válasz

    Az uniós KKV-definíció alapján a vállalkozási kategóriát a foglalkoztatotti létszám és a pénzügyi adatok együtt határozzák meg. A vállalkozásnak a létszámhatár alatt kell maradnia, és a megadott árbevételi vagy mérlegfőösszeg-határ legalább egyikének meg kell felelnie. A vizsgálat azonban nem áll meg a pályázó saját adatainál: partnervállalkozás esetén arányos, kapcsolt vállalkozás esetén főszabály szerint teljes beszámításra lehet szükség.

    1. A három KKV-kategória fő határértékei

    A 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerint a mikro-, kis- és középvállalkozások kategóriái a következő alapvető határokhoz kötődnek:

    • Mikrovállalkozás: 10 főnél kevesebb foglalkoztatott, és legfeljebb 2 millió euró éves árbevétel és/vagy legfeljebb 2 millió euró éves mérlegfőösszeg.
    • Kisvállalkozás: 50 főnél kevesebb foglalkoztatott, és legfeljebb 10 millió euró éves árbevétel és/vagy legfeljebb 10 millió euró éves mérlegfőösszeg.
    • Középvállalkozás: 250 főnél kevesebb foglalkoztatott, és legfeljebb 50 millió euró éves árbevétel és/vagy legfeljebb 43 millió euró éves mérlegfőösszeg.

    A „és/vagy” megfogalmazás fontos: a létszámhatár teljesítése kötelező, a két pénzügyi mutató közül viszont elegendő az egyik határértéknek megfelelni. Ha például a vállalkozás árbevétele átlépi a kategória határát, de a mérlegfőösszege nem, attól még a pénzügyi feltétel teljesülhet.

    Gyakorlati következtetés: a KKV-minősítést nem szabad pusztán az árbevétel alapján meghatározni. A létszámot, az árbevételt és a mérlegfőösszeget együtt kell vizsgálni.

    2. A KKV-létszám nem feltétlenül ugyanaz, mint a pályázati „statisztikai létszám”

    A KKV-definíció létszámfogalma éves munkaegységen alapul. Teljes munkaidőben egész évben dolgozó személy egy teljes éves munkaegységnek felel meg, míg a részmunkaidős, az év egy részében dolgozó vagy szezonális munkavállaló arányosan számít. A létszámba az alkalmazottakon túl bizonyos tulajdonos-vezetők és a vállalkozásban rendszeresen dolgozó tagok is bekerülhetnek, miközben a szakmai képzésben részt vevő tanulók és hallgatók, valamint a szülési vagy szülői szabadság időtartama speciális szabály alá esik.

    Ezzel párhuzamosan egy konkrét felhívás külön jogosultsági feltételként előírhat például legalább 1 fő éves átlagos statisztikai állományi létszámot. Ez nem azonos vizsgálat a KKV-minősítéssel. A GINOP Plusz-1.2.4-25 például egyszerre követeli meg a mikro- vagy kisvállalkozási státuszt és a legutolsó lezárt teljes üzleti évben legalább 1 fős éves átlagos statisztikai állományi létszámot.

    3. A leggyakoribb hiba: csak a pályázó saját beszámolóját nézik

    A KKV-besorolásnál három vállalkozási kapcsolatot kell elkülöníteni: önálló vállalkozást, partnervállalkozást és kapcsolt vállalkozást. Ez azért lényeges, mert a kapcsolati minősítés határozza meg, mely más cégek létszám- és pénzügyi adatait kell a pályázó adataihoz hozzáadni.

    • Önálló vállalkozás: főszabály szerint nem áll fenn olyan tulajdonosi vagy irányítási kapcsolat, amely partner- vagy kapcsolt vállalkozási minősítést eredményezne.
    • Partnervállalkozás: tipikusan akkor merül fel, ha egy vállalkozás egy másik vállalkozás tőkéjének vagy szavazati jogának legalább 25%-ával rendelkezik, de a kapcsolat nem éri el a kapcsolt vállalkozási szintet.
    • Kapcsolt vállalkozás: irányítási kapcsolat áll fenn, például többségi szavazati jog, vezető testület többségének kinevezési vagy visszahívási joga, meghatározó befolyás vagy más, a rendeletben felsorolt kontrollkapcsolat alapján.

    A 25%-os küszöbhöz a rendelet bizonyos speciális befektetői kivételeket is kapcsol, ezért egy intézményi vagy kockázati tőkebefektető jelenléte önmagában nem minden esetben eredményez partneri minősítést. Ugyanakkor közvetlen vagy közvetett állami tulajdon esetén szintén lehetnek olyan szabályok, amelyek kizárják a KKV-státuszt. Emiatt az összetettebb tulajdonosi szerkezetet célszerű külön vizsgálni.

    4. Hogyan kell összeadni a partner- és kapcsolt vállalkozások adatait?

    A lényeg leegyszerűsítve: önálló vállalkozásnál a saját adatokat kell figyelembe venni; partnervállalkozásnál a partner adatai jellemzően a részesedés arányában adódnak hozzá; kapcsolt vállalkozásnál pedig főszabály szerint a kapcsolt vállalkozás adatainak 100%-át kell figyelembe venni, ha azok már nem szerepelnek a konszolidált beszámolóban.

    Ez okozza a legtöbb meglepetést. Egy 8 fős, 500 millió forintos árbevételű cég első ránézésre mikrovállalkozásnak tűnhet, de ha 100%-ban egy több száz főt foglalkoztató vállalat tulajdonában áll, a KKV-minősítés során nem lehet csak a 8 fős saját adatból kiindulni.

    Gyakorlati szabály: KKV-vizsgálat előtt készítsünk tulajdonosi és irányítási kapcsolati térképet, és csak ezután számoljuk ki a létszámot, árbevételt és mérlegfőösszeget.

    5. Melyik üzleti év adatait kell figyelembe venni?

    A KKV-definíció a legutolsó jóváhagyott beszámolási időszak évesített adataiból indul ki. Ha a vállalkozás egy adott évben átlépi vagy visszaesik valamely létszám- vagy pénzügyi küszöb alá, ez főszabály szerint nem változtatja meg azonnal a KKV-kategóriát: a határértéknek két egymást követő beszámolási időszakban kell túllépésre vagy alulteljesítésre kerülnie ahhoz, hogy a státusz megváltozzon.

    A két éves szabályt azonban nem szabad mechanikusan alkalmazni minden élethelyzetre. Ha például a tulajdonosi vagy irányítási szerkezet változása miatt a vállalkozás egy nagyobb cégcsoporthoz kapcsolódik, már maga a figyelembe veendő vállalkozási kör is megváltozhat. Ilyen ügyletnél külön KKV-elemzés indokolt.

    6. Mi a helyzet újonnan alapított vállalkozásnál?

    Ha még nincs jóváhagyott beszámoló, az uniós szabályozás lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a folyó pénzügyi év során készített jóhiszemű becslés alapján határozza meg a releváns adatokat. Ettől függetlenül egy pályázati felhívás előírhat legalább egy lezárt, teljes üzleti évet, ezért az, hogy a cég KKV-nak minősül, önmagában még nem jelenti azt, hogy pályázni is jogosult.

    7. Miért döntő a helyes KKV-besorolás a pályázatoknál?

    A KKV-státusz többféleképpen hat a pályázatra. Meghatározhatja, hogy a vállalkozás egyáltalán jogosult-e támogatási kérelmet benyújtani, befolyásolhatja a támogatási intenzitást, egyes költség- vagy állami támogatási kategóriák alkalmazhatóságát, illetve a projekt értékelését is. A GINOP Plusz-1.2.4-25 és a GINOP Plusz-2.1.3-24 például mikro- és kisvállalkozásokra céloz, ezért egy középvállalkozási státusz már önmagában jogosultsági problémát jelenthet.

    A leggyakoribb KKV-minősítési hibák

    Mire figyeljünk KKV-minősítésnél?

    • Csak a pályázó saját cégének létszámát és árbevételét vizsgálják.
    • Figyelmen kívül hagyják a közvetett tulajdonosi láncot vagy a szavazati jogokat.
    • A partner- és kapcsolt vállalkozást ugyanúgy kezelik, pedig az adatok beszámításának mértéke eltér.
    • A KKV-létszámot összekeverik a felhívásban előírt éves átlagos statisztikai állományi létszámmal.
    • Az árbevételi határ túllépéséből automatikusan nagyobb vállalati kategóriára következtetnek, a mérlegfőösszeg vizsgálata nélkül.
    • Nem ellenőrzik, hogy a pályázat beadása előtt történt-e tulajdonosi vagy irányítási változás.

    Gyakori kérdések

    Egy 9 fős cég automatikusan mikrovállalkozás?

    Nem. A 10 fő alatti létszám csak az egyik feltétel. A pénzügyi határokat és a partner-, illetve kapcsolt vállalkozások adatait is figyelembe kell venni.

    Ha az árbevétel meghaladja a 2 millió eurót, a cég már nem lehet mikrovállalkozás?

    Nem feltétlenül. A mikrovállalkozási pénzügyi feltétel az árbevétel és/vagy a mérlegfőösszeg alapján teljesíthető, ezért a másik pénzügyi mutatót is meg kell vizsgálni.

    A tulajdonos másik cégeit mindig hozzá kell számítani?

    Nem automatikusan. A kapcsolati minősítést a tulajdoni arány, a szavazati jog, az irányítási jogok és más kontrollkapcsolatok alapján kell meghatározni.

    A KKV-státusz és a pályázati jogosultság ugyanaz?

    Nem. A KKV-státusz csak egy jogosultsági elem lehet. A felhívás emellett lezárt üzleti évet, minimális létszámot, megfelelő gazdálkodási formát, területi feltételt és további kritériumokat is előírhat.

    Összefoglalás

    A KKV-minősítés három lépésből áll: először meg kell határozni a vállalkozási kapcsolatokat, ezután össze kell állítani a beszámítandó vállalkozások létszám- és pénzügyi adatait, végül ezeket kell összevetni a mikro-, kis- vagy középvállalkozási küszöbökkel. A legnagyobb kockázatot rendszerint nem a saját cég adatai, hanem a tulajdonosi és irányítási kapcsolatok helytelen értelmezése jelenti. Emiatt cégcsoport, közös tulajdonos vagy friss tulajdonosváltás esetén a KKV-státuszt célszerű még a pályázat részletes kidolgozása előtt tisztázni.

    ActiveTender tipp: a jogosultsági és elszámolási kockázatokat érdemes még a támogatási kérelem beadása előtt átvilágítani. Egy korai ellenőrzéssel sok olyan hiba kiszűrhető, amelyet később már hiánypótlással sem lehet biztonságosan korrigálni.

    Felhasznált források

    • 651/2014/EU bizottsági rendelet, I. melléklet (KKV-fogalom); GINOP Plusz-1.2.4-25 és GINOP Plusz-2.1.3-24 felhívások (pályázói jogosultsági feltételek).

    Fontos: konkrét pályázatnál mindig a hatályos felhívás és a kapcsolódó dokumentumok együttes szabályai az irányadók.

    Kapcsolódó cikkek

  • NAV-tartozás vagy végrehajtás mellett lehet-e pályázni?

    NAV-tartozás vagy végrehajtás mellett lehet-e pályázni?

    A „NAV-tartozás mellett lehet-e pályázni?” kérdésre nincs minden konstrukcióra érvényes egyszavas válasz. Külön kell választani a puszta köztartozást, a NAV által indított végrehajtási eljárást, a támogatási kérelem benyújtásának időpontját és a már megítélt támogatás kifizetésének szakaszát.

    Rövid válasz

    Az ÁÚF 21-27 nyolc általános kizáró oka között a „NAV-tartozás” önálló, általános kizáró okként nem szerepel. Ettől azonban az egyes felhívások előírhatnak további feltételeket. A GINOP Plusz-2.1.3-24 például kifejezetten kimondja, hogy nem ítélhető meg támogatás annak a vállalkozásnak, amellyel szemben a támogatási kérelem benyújtásakor NAV által indított végrehajtási eljárás van folyamatban.

    Más a helyzet a már támogatott projektek kifizetésénél. A GINOP Plusz pénzügyi tájékoztatója szerint a támogatás folyósításának alapvető feltétele a kedvezményezett köztartozás-mentessége. Ha tartozás áll fenn, azt rendezni kell, és a köztartozás-mentességet szükség esetén nemleges – közismert nevén „nullás” – adóigazolással kell alátámasztani. A köztartozás időtartama alatt a kifizetés felfüggeszthető.

    1. NAV-tartozás és NAV-végrehajtás nem ugyanaz

    A két fogalmat a pályázati gyakorlatban érdemes külön kezelni. Lehet olyan köztartozás, amely miatt a kedvezményezett nem minősül köztartozás-mentesnek, de a rendelkezésre bocsátott források nem mondják ki, hogy minden ilyen tartozás automatikusan NAV-végrehajtási eljárást jelentene. A felhívás viszont külön nevesítheti a folyamatban lévő végrehajtást mint kizáró körülményt.

    Ezért a „van valamilyen NAV-egyenlegem” és a „NAV-végrehajtás van folyamatban” két külön ellenőrzési kérdés.

    2. A pályázat beadásakor mindig a konkrét felhívást kell nézni

    Az ÁÚF általános kizáró okai minden érintett felhívásnál kiindulópontot jelentenek, de a felhívás további feltételeket tehet hozzá. A GINOP Plusz-2.1.3-24 jó példa erre: a felhívás a támogatási kérelem benyújtásának időpontjához köti a NAV-végrehajtás vizsgálatát, és folyamatban lévő végrehajtási eljárás esetén a támogatás nem ítélhető meg.

    Ebből az következik, hogy egy vállalkozásnak a beadás előtt nem elég csak azt ellenőriznie, hogy nincs-e csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt. A célzott felhívás összes saját kizáró és jogosultsági feltételét át kell nézni.

    3. A támogatás megítélése után a köztartozás a kifizetést is érintheti

    A GINOP Plusz 1. és 2. prioritás felhívásaihoz kapcsolódó pénzügyi tájékoztató szerint a támogatás folyósításának egyik alapvető feltétele a kedvezményezett köztartozás-mentessége. Az Irányító Hatóság ezt a monitoring rendszerben ellenőrzi.

    Ha a rendszer szerint a kedvezményezett köztartozó, a köztartozás-mentességet megfelelő nemleges adóigazolással kell igazolni. A 2026-os Elszámolási Útmutató ellenőrzési szempontjai szintén rögzítik, hogy ha a monitoring rendszer a kedvezményezettet köztartozóként jelzi, rendelkezésre kell állnia a nemleges adóigazolásnak.

    4. A köztartozás kifizetési felfüggesztést okozhat

    A GINOP Plusz pénzügyi tájékoztató a kifizetést felfüggesztő esetek között kifejezetten felsorolja a köztartozás időtartamát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy egyébként szakmailag és pénzügyileg megfelelő kifizetési kérelem támogatási összege sem feltétlenül folyósítható addig, amíg a kedvezményezett köztartozási helyzete nincs rendezve és megfelelően igazolva.

    5. Mit érdemes tenni beadás előtt?

    • Ellenőrizzük a konkrét felhívás 1.2. pontját vagy „Ki nem nyújthat be támogatási kérelmet?” részét. Itt szerepelnek a konstrukció saját kizáró feltételei.
    • Ellenőrizzük, van-e folyamatban NAV-végrehajtás. Ha a felhívás ezt kizáró okként nevesíti, a beadás időzítése és a jogi helyzet rendezése döntő lehet.
    • Vizsgáljuk meg a köztartozás-mentességet. A későbbi kifizetések miatt akkor is fontos, ha az adott felhívás a puszta köztartozást nem nevesíti beadási kizáró okként.
    • Ne hagyjuk az ellenőrzést az első kifizetési kérelemre. A projekt likviditását komolyan veszélyeztetheti, ha a támogatási összeg folyósítása köztartozás miatt megakad.

    Mi a helyzet részletfizetéssel vagy más NAV-megállapodással?

    A rendelkezésre bocsátott pályázati forrásokból nem állapítható meg általánosan, hogy egy adott NAV-fizetési kedvezmény, részletfizetés vagy halasztás mellett a vállalkozás minden pályázati szempontból köztartozás-mentesnek minősül-e, illetve megszűnik-e egy folyamatban lévő végrehajtás. Ezt az adott adóhatósági státusz és a konkrét felhívás alapján külön kell ellenőrizni. Ilyen helyzetben nem érdemes feltételezésre alapozni a beadást.

    Gyakori kérdések

    Van NAV-tartozásom. Ez automatikusan kizár minden pályázatból?

    A rendelkezésre álló általános ÁÚF alapján nem mondható ki ilyen általános szabály. Az egyes felhívások azonban további kizáró feltételeket írhatnak elő, a támogatás kifizetésénél pedig a köztartozás-mentesség alapvető feltétel lehet.

    NAV-végrehajtás mellett benyújtható a GINOP Plusz-2.1.3-24 kérelem?

    A felhívás szerint nem ítélhető meg támogatás annak, akivel szemben a kérelem benyújtásakor NAV által indított végrehajtási eljárás van folyamatban.

    Mi történik, ha a támogatás megítélése után keletkezik köztartozás?

    A GINOP Plusz pénzügyi tájékoztató alapján a köztartozás időtartama a támogatás kifizetésének felfüggesztését eredményezheti; a köztartozás-mentességet rendezni és szükség esetén igazolni kell.

    Milyen igazolás kellhet?

    Ha a monitoring rendszer szerint a kedvezményezett köztartozó, a források nemleges, azaz „nullás” adóigazolás rendelkezésre állását írják elő a köztartozás-mentesség alátámasztására.

    Összefoglalás

    A NAV-helyzet pályázati megítélésénél három kérdést kell külön megválaszolni: van-e köztartozás, van-e folyamatban NAV-végrehajtás, és mit ír elő az adott felhívás a beadás időpontjára. Emellett a projekt megvalósítása során a köztartozás-mentesség a támogatás folyósításának is feltétele lehet. Ezért a beadás előtti jogosultsági ellenőrzésnek és a projekt alatti pénzügyi kontrollnak is része kell legyen a NAV-státusz rendszeres áttekintése.

    Felhasznált források

    • Általános Útmutató a 2021–2027-es programozási időszakban meghirdetett felhívásokhoz (ÁÚF 21-27), 10. verzió, 2025. január 1. – 2. fejezet.
    • GINOP Plusz-2.1.3-24 felhívás – a NAV által indított végrehajtási eljárásra vonatkozó kizáró feltétel.
    • Pénzügyi elszámolásról szóló tájékoztató a GINOP Plusz 1. és 2. prioritás felhívásaihoz, 2.0 verzió, 2024. január 30. – köztartozás-mentesség és kifizetést felfüggesztő esetek.
    • Elszámolási Útmutató 2021–2027, 6.0 verzió, 2026. április – köztartozás-mentesség ellenőrzési szempontjai.

    Fontos: a cikk általános tájékoztatást ad. Egy konkrét támogatási kérelemnél mindig az adott felhívás, annak mellékletei, a hatályos ÁÚF, az Elszámolási Útmutató, valamint a támogatási szerződés/támogatói okirat együttes vizsgálata szükséges. Ha a felhívás az általános szabálynál szigorúbb feltételt ír elő, a felhívás szabálya az irányadó.

    Kapcsolódó cikkek

  • A 10 legfontosabb pályázati kizáró ok vállalkozások számára

    A 10 legfontosabb pályázati kizáró ok vállalkozások számára

    Egy jó projektötlet és megfelelő költségvetés sem ér sokat, ha a támogatást igénylő valamely kizáró ok hatálya alatt áll. A 2021–2027-es ÁÚF nyolc általános kizáró okot rögzít, az egyes pályázati felhívások pedig további, vállalkozás- vagy projektspecifikus feltételekkel egészíthetik ki ezeket.

    Az alábbi lista ezért két részből áll. Az első nyolc pont az ÁÚF 21-27 általános kizáró okain alapul. A 9–10. pont olyan gyakori, felhívásspecifikus kockázatot mutat be, amely például GINOP Plusz vállalkozásfejlesztési pályázatokban megjelenhet. Ezek nem automatikusan vonatkoznak minden pályázatra.

    1. Nem rendezett munkaügyi kapcsolatok. Nem ítélhető meg támogatás annak, aki az államháztartási szabályok szerint nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének. Ez nem egyszerű adminisztratív formalitás: a foglalkoztatási jogsértések pályázati jogosultsági következménnyel járhatnak.
    2. Köztulajdonban álló társaság közzétételi mulasztása. Köztulajdonban álló gazdasági társaság esetén kizáró ok lehet, ha a szervezet nem tett eleget a vonatkozó közzétételi kötelezettségének.
    3. Nem átlátható szervezet. Az Áht. szerinti átláthatósági feltételeknek meg kell felelni. Ha a támogatást igénylő nem minősül átlátható szervezetnek, támogatás nem ítélhető meg.
    4. A támogatási rendszerből való kizárás. Ha a szervezet valamely korábbi eljárás miatt a támogatási rendszerből való kizárás hatálya alatt áll, új támogatás sem ítélhető meg számára az érintett időszakban.
    5. Olyan harmadik személlyel szembeni kötelezettség, amely veszélyezteti a projektet. Kizáró ok lehet olyan fennálló kötelezettség, amely miatt a projekt célja reálisan nem valósítható meg. Ide nem egy hétköznapi üzleti kötelezettséget kell érteni, hanem a projekt megvalósulását meghiúsítható helyzetet.
    6. Valótlan, hamis vagy megtévesztő adat szolgáltatása. Ha a támogatási döntést érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot vagy nyilatkozatot adnak be, az kizárhatja a támogatást. A pályázati adatlapban szereplő pénzügyi, tulajdonosi, létszám- és szakmai adatok pontossága ezért kiemelten fontos.
    7. Kényszertörlés, felszámolás, csőd, végelszámolás vagy más megszüntetési eljárás. Az ilyen eljárás alatt álló szervezet nem részesíthető támogatásban az ÁÚF általános szabálya alapján.
    8. Az állami támogatási szabályoknak való meg nem felelés. A pályázat támogatási jogcíme – például de minimis, regionális beruházási támogatás vagy más kategória – saját feltételekkel jár. Ha a vállalkozás ezeknek nem felel meg, támogatás nem ítélhető meg.
    9. Felhívásspecifikus példa: folyamatban lévő NAV-végrehajtás. A GINOP Plusz-2.1.3-24 felhívás kifejezetten kizárja azt a támogatást igénylőt, amellyel szemben a támogatási kérelem benyújtásakor NAV által indított végrehajtási eljárás van folyamatban. Ez nem az ÁÚF nyolc általános pontjának egyike, hanem a konkrét felhívás további feltétele.
    10. Felhívásspecifikus pénzügyi vagy működési korlátok. Egyes GINOP Plusz felhívások további jogosultsági feltételeket írnak elő, például legalább egy lezárt üzleti évet, meghatározott létszámot, saját tőkéhez kötött támogatási plafont vagy árbevételhez kötött projektméretet. Ha ezek nem teljesülnek, a projekt az adott pályázatban nem támogatható akkor sem, ha az ÁÚF általános kizáró okai nem állnak fenn.

    Miért fontos különválasztani az általános és a felhívásspecifikus kizárásokat?

    Az ÁÚF maga is rögzíti, hogy az adott felhívás az általános útmutatóban foglaltaknál szigorúbb feltételeket állapíthat meg. Ha a felhívás és az általános útmutató eltér, a felhívásban szereplő előírás az irányadó.

    Ezért egy vállalkozás jogosultságát nem lehet pusztán egy általános „pályázhat-e a cég?” lista alapján eldönteni. Ugyanaz a vállalkozás az egyik konstrukcióban jogosult lehet, egy másikban pedig például létszám-, régió-, tevékenységi vagy pénzügyi feltétel miatt kieshet.

    Mit érdemes ellenőrizni még a pályázat előkészítése előtt?

    • A cég aktuális jogi státusza és folyamatban lévő eljárásai.
    • Rendezett munkaügyi kapcsolatok és átláthatóság.
    • Korábbi támogatási szabálytalanságok vagy kizárások.
    • Az adott felhívásban előírt minimális lezárt üzleti év és létszám.
    • Saját tőke, árbevétel és projektméret viszonya.
    • NAV-végrehajtás vagy más, a felhívásban kifejezetten kizárt körülmény.
    • Állami támogatási keret és támogatási jogcím.
    • Tulajdonosi, kapcsolt vállalkozási és KKV-minősítési helyzet.

    A kizáró okok egy része nem hiánypótlási kérdés

    Fontos különbség van egy pótolható dokumentumhiány és egy valós jogosultsági akadály között. Ha például a pályázó eleve nem tartozik a kedvezményezetti körbe, vagy kizáró ok hatálya alatt áll, ezt jellemzően nem lehet egy hiánypótlással „megjavítani”. A DIMOP Plusz-2.1.1-24 felhívás például kifejezetten nem hiánypótoltatható jogosultsági kritériumként kezeli többek között az átlátható szervezeti minőséget és az ÁÚF kizáró okainak hiányát.

    Összefoglalás

    A legfontosabb tanulság, hogy a pályázati kizáró okokat két szinten kell vizsgálni: először az ÁÚF általános szabályait, majd az adott felhívás saját, gyakran jóval részletesebb jogosultsági feltételeit. Egy beadás előtti jogosultsági audit sok későbbi munkát és költséget takaríthat meg, mert még a projekt részletes kidolgozása előtt kiderülhet, ha valamely feltétel objektíven nem teljesül.

    Felhasznált források

    • Általános Útmutató a 2021–2027-es programozási időszakban meghirdetett felhívásokhoz (ÁÚF 21-27), 10. verzió, 2025. január 1. – 2. fejezet: Kizáró okok listája.
    • GINOP Plusz-2.1.3-24 felhívás – „Ki nem nyújthat be támogatási kérelmet?” és kapcsolódó jogosultsági feltételek.
    • DIMOP Plusz-2.1.1-24 felhívás – jogosultsági kritériumok, az ÁÚF kizáró okaira történő hivatkozással.

    Fontos: a cikk általános tájékoztatást ad. Egy konkrét támogatási kérelemnél mindig az adott felhívás, annak mellékletei, a hatályos ÁÚF, az Elszámolási Útmutató, valamint a támogatási szerződés/támogatói okirat együttes vizsgálata szükséges. Ha a felhívás az általános szabálynál szigorúbb feltételt ír elő, a felhívás szabálya az irányadó.

    Kapcsolódó cikkek

  • Hogyan igazolható egy telephely tényleges működése pályázatnál?

    Hogyan igazolható egy telephely tényleges működése pályázatnál?

    A pályázati megvalósítási helyszínnél az egyik legfontosabb gyakorlati kérdés: hogyan bizonyítható, hogy a vállalkozás valóban működik a megjelölt címen? Egyes GINOP Plusz felhívások erre konkrét dokumentumlistát is adnak, és az ellenőrzés során nemcsak a papírokat, hanem a helyszín tényleges használatát is vizsgálhatják.

    A telephely működésének igazolása azért fontos, mert a támogatás célja nem egy „papíron létező” cím finanszírozása, hanem egy valós gazdasági tevékenységhez kapcsolódó fejlesztés. A bejegyzett telephely és a tényleges projekthelyszín közötti összhang ezért a támogatási kérelem benyújtásakor, a megvalósítás alatt és a fenntartási időszakban is releváns lehet.

    Bejegyzett telephely és működő telephely nem ugyanaz

    A cégkivonatban vagy egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő telephely szükséges kiindulópont lehet, de egyes felhívások ennél többet várnak. A GINOP Plusz-2.1.3-24 felhívás például kimondja, hogy a támogatott fejlesztéseket a megvalósítás helyszínén kell üzemeltetni, és külön meghatározza, milyen dokumentumok igazolhatják a telephely vagy fióktelep valódi működését.

    Milyen dokumentumok fogadhatók el?

    A GINOP Plusz-2.1.3-24 felhívás alapján a működő telephely/fióktelep igazolására az alábbi dokumentumok szolgálhatnak, és ezek közül legalább kettő rendelkezésre állása igazolja a valódi működést:

    • Iparűzési adóhoz kapcsolódó igazolás: iparűzési adó megfizetésének igazolása, vagy önkormányzati igazolás az adómentességről, illetve arról, hogy az adott településen nincs ilyen adókötelezettség.
    • Hatósági engedély: ha a helyszínen végzett tevékenység engedélyköteles, az adott tevékenységhez szükséges hatósági engedély megléte.
    • Közüzemi számla vagy bérleti szerződés: a közüzemi számlánál fontos, hogy ne pusztán rendelkezésre állási díj vagy alapdíj szerepeljen; bérelt ingatlannál a bérleti szerződés is használható igazolásként.

    Ez a konkrét „kettő a felsoroltak közül” szabály a hivatkozott felhívásból származik, ezért más pályázatnál nem szabad automatikusan ugyanilyen dokumentumcsomaggal számolni. A logika azonban jól mutatja, mit keres a támogató: adózási, hatósági, közüzemi vagy használati nyomot, amely egy valós telephely működését támasztja alá.

    Miért nem elég önmagában egy minimális közüzemi számla?

    A GINOP Plusz-2.1.3-24 külön kiemeli, hogy önmagában a rendelkezésre állási díj vagy alapdíj megfizetése nem elegendő. Ennek gyakorlati oka egyértelmű: egy olyan számla, amely semmilyen tényleges fogyasztást nem mutat, önmagában kevéssé bizonyítja, hogy a helyszínen valódi gazdasági tevékenység zajlik.

    Ezért a telephely dokumentációját érdemes úgy összeállítani, hogy több, egymást erősítő bizonyíték álljon rendelkezésre. Egy működő műhely vagy iroda esetén például a bérleti szerződés, közüzemi fogyasztás, helyi adókötelezettség és szükséges engedélyek együtt jóval erősebb képet adnak, mint bármelyik dokumentum önmagában.

    A munkavállalók tényleges jelenléte is vizsgálható

    Ha a projekt személyi jellegű ráfordítást tartalmaz, a helyszín működésének kérdése összekapcsolódhat azzal is, hogy a projektben foglalkoztatottak ténylegesen ott dolgoznak-e. A GINOP Plusz-2.1.3-24 erre külön igazolási lehetőségeket nevesít, például a munkavállalók lakóhelyének vagy tartózkodási helyének ésszerű távolságát, illetve a munkába járás, beléptetés vagy biztonsági rendszer dokumentumait.

    Ez azt jelenti, hogy egy irodai vagy szervezetfejlesztési projektben a „működő telephely” nem feltétlenül a gépek vagy áruk jelenlétével bizonyítható, hanem a napi munkavégzés tárgyi és személyi nyomaival is.

    A támogatott eszközök és a telephely kapcsolata

    A felhívások gyakran az eszközök számviteli aktiválását is a megvalósítási helyszínhez kapcsolják. A GINOP Plusz-2.1.3-24 szerint a támogatásból beszerzett eszközöket és immateriális javakat a megvalósítás helyszínére kell aktiválni, és a támogatott fejlesztéseket főszabály szerint ott kell üzemeltetni.

    Nem helyhez kötött eszközöknél lehetnek speciális szabályok. Ezeknél különösen fontos, hogy a cég dokumentálni tudja az eszköz projekthez való tartozását, aktiválási helyét, tárolását és – ha eltérő helyen használják – az ideiglenes távollét jogszerűségét.

    Fotódokumentációval is készülni kellhet

    A GINOP Plusz-1.2.4-25 felhívás a megvalósítási helyszín alkalmasságának alátámasztására fotódokumentációt is előír. Ez különösen erős bizonyítási eszköz lehet olyan projektnél, ahol a helyszín műszaki adottságai – például a csarnok, műhely, tárolóterület, közműellátottság vagy gépelhelyezés – közvetlenül kapcsolódnak a fejlesztéshez.

    Érdemes ezért a projekt indulásakor és a megvalósítás során is rendezett, dátumozott fotódokumentációt vezetni, még akkor is, ha az adott felhívás ezt nem minden részletében teszi kötelezővé. Ez gyakorlati javaslat, amely helyszíni ellenőrzésnél jelentősen megkönnyítheti a tényállás igazolását.

    Mire figyeljünk helyszíni ellenőrzés előtt?

    • A megvalósítási helyszín címe egyezzen a támogatási dokumentumokban és a nyilvántartásokban szereplő címmel.
    • A telephely legyen ténylegesen használható a projektben szereplő tevékenységre.
    • A támogatott eszközök legyenek azonosíthatók és a projekt dokumentumaival összekapcsolhatók.
    • Legyenek kéznél a működést igazoló adó-, közüzemi, bérleti és hatósági dokumentumok.
    • Személyi jellegű költség esetén legyen alátámasztható a munkavégzés tényleges helye.
    • A dokumentumok ne csak a projekt elején, hanem a megvalósítás és fenntartás alatt is legyenek visszakereshetők.

    Gyakori kérdések

    Elég a cégkivonat a működő telephely igazolására?

    A GINOP Plusz-2.1.3-24 esetében nem: a felhívás további működést alátámasztó dokumentumokat is előír, amelyek közül legalább kettőnek rendelkezésre kell állnia.

    Elfogadható egy közüzemi számla, ha csak alapdíj szerepel rajta?

    A hivatkozott GINOP Plusz-2.1.3-24 felhívás szerint önmagában a rendelkezésre állási díj vagy alapdíj nem elegendő.

    Bérelt telephelynél a bérleti szerződés működési igazolás is lehet?

    Igen, a GINOP Plusz-2.1.3-24 a bérleti szerződést a működést igazoló dokumentumok között nevesíti, de a felhívás szerint további igazolás is szükséges.

    Összefoglalás

    A működő telephely igazolásának lényege az, hogy a pályázó több oldalról is bizonyítani tudja: a megadott cím valós, a vállalkozás ott tényleges gazdasági tevékenységet végez, a projekt végrehajtásához szükséges feltételek adottak, és a támogatott eszközök, munkavállalók vagy tevékenységek ténylegesen kapcsolódnak a helyszínhez. A dokumentációt ezért nem az ellenőrzés előtti héten érdemes összeszedni, hanem már a projekt indulásától tudatosan vezetni.

    Felhasznált források

    • GINOP Plusz-2.1.3-24 felhívás – működő telephely/fióktelep igazolására, munkavégzés helyére, eszközaktiválásra és műszaki helyszínkövetelményekre vonatkozó részek.
    • GINOP Plusz-1.2.4-25 felhívás – megvalósítási helyszín alkalmassága, fotódokumentáció és műszaki követelmények.
    • Általános Útmutató a 2021–2027-es programozási időszakban meghirdetett felhívásokhoz (ÁÚF 21-27), 10. verzió.

    Fontos: a cikk általános tájékoztatást ad. Egy konkrét támogatási kérelemnél mindig az adott felhívás, annak mellékletei, a hatályos ÁÚF, az Elszámolási Útmutató, valamint a támogatási szerződés/támogatói okirat együttes vizsgálata szükséges. Ha a felhívás az általános szabálynál szigorúbb feltételt ír elő, a felhívás szabálya az irányadó.

    Kapcsolódó cikkek

  • Lehet-e bérelt ingatlan a pályázat megvalósítási helyszíne?

    Lehet-e bérelt ingatlan a pályázat megvalósítási helyszíne?

    Igen, egy bérelt ingatlan sok pályázatban lehet megvalósítási helyszín. A bérlet azonban nem pusztán azt jelenti, hogy van egy érvényes szerződés: a használati jogviszonynak a projekt teljes megvalósítását és – ahol előírt – a fenntartási időszakot is biztonságosan le kell fednie.

    A 2021–2027-es uniós pályázatok általános szabályai kifejezetten számolnak bérelt, lízingelt vagy más jogcímen használt ingatlannal. Ugyanakkor az egyes felhívások ennél részletesebb feltételeket határozhatnak meg. Ez különösen fontos akkor, ha a projekt ingatlanberuházást, nagy értékű gépbeszerzést vagy többéves fenntartási kötelezettséget tartalmaz.

    Bérelt ingatlan tehát lehet – de a felhívást kell ellenőrizni

    Az ÁÚF 21-27 a fejlesztéssel érintett ingatlanok között a bérelt ingatlant is nevesíti. A fő kérdés nem az, hogy a pályázó tulajdonos-e, hanem az, hogy a projekt megvalósításához és fenntartásához szükséges használati jog megfelelően, ellenőrizhető módon rendelkezésre áll-e.

    Egyes felhívások azonban szigorúbbak lehetnek, például megkövetelhetik, hogy a bérleti szerződés kizárólagos joggal biztosítsa a támogatásból létrejövő létesítmény üzemeltetését legalább a fenntartási kötelezettség végéig. A GINOP Plusz-1.2.4-25 és a GINOP Plusz-2.1.3-24 ingatlanfejlesztési szabályai ilyen irányú követelményt tartalmaznak.

    1. A bérleti időnek le kell fednie a szükséges időszakot

    A projekt időtartama és a fenntartási időszak két külön fogalom. Egy 12–18 hónapos megvalósítási idő nem jelenti azt, hogy elég másfél évre ingatlant bérelni. Ha a támogatott beruházást a projekt lezárását követően még több évig fenn kell tartani, a használati jogviszonynak ezt az időszakot is biztosítania kell.

    Az ÁÚF egyes tulajdonosi helyzeteknél kifejezetten legalább a fenntartási időszak végéig fennálló bérleti, vagyonkezelési vagy más használati jogcímet vár el. Programspecifikus felhívás ennél pontosabb vagy szigorúbb követelményt is előírhat.

    2. Az ingatlan per- és igénymentessége is számít

    Az ÁÚF főszabálya szerint nem támogatható olyan projekt, amely a támogatási kérelem benyújtásától nem per- és igénymentes ingatlanon valósul meg, kivéve, ha a támogatást igénylő az adott igény jogosultja. Ez a szabály nem csak saját tulajdonú ingatlanokra vonatkozik: bérelt helyszínnél is ellenőrizni kell az ingatlan jogi helyzetét.

    A per- és igénymentesség lényege, hogy ne legyen olyan jog vagy teher, amely a projekt céljának megvalósítását, az ingatlan használatát vagy a támogatási kötelezettségek teljesítését érdemben veszélyezteti.

    3. Mikor kell tulajdonosi hozzájárulás?

    Ha a pályázó nem tulajdonosa az ingatlannak, a projekt jellegétől függően szükség lehet a tulajdonos külön hozzájárulására is. Ez különösen akkor fontos, ha az ingatlanon építési, korszerűsítési vagy más infrastrukturális beruházás történik, illetve a létrejövő fejlesztést a pályázó könyveiben kell aktiválni.

    Az ÁÚF több ingatlantípusnál kifejezetten említi a tulajdonosi nyilatkozatot, amelyben a tulajdonos hozzájárul a projekt megvalósításához, az infrastruktúra aktiválásához, és ahhoz, hogy az ingatlan a fenntartási időszakban a projekt céljára rendelkezésre álljon.

    4. Osztatlan közös tulajdon esetén különösen fontos a használat rendezése

    Ha a bérelt vagy használatba vett terület osztatlan közös tulajdon része, a tulajdonostársak közötti használati viszonyok tisztázása kulcsfontosságú. Az ÁÚF ilyen esetben közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt használati megállapodást és az ahhoz kapcsolódó használati megosztási vázrajzot is előírhatja.

    Ez azért lényeges, mert a támogató számára egyértelműen azonosíthatónak kell lennie, hogy pontosan mely ingatlanrész a projekt helyszíne, és azon a kedvezményezett jogszerűen, zavartalanul tudja-e teljesíteni a vállalásait.

    5. A bérleti szerződés a telephely működését is igazolhatja

    A bérleti szerződés nemcsak a használati jogcímet bizonyíthatja. A GINOP Plusz-2.1.3-24 felhívás például a működő telephely vagy fióktelep igazolására elfogadható dokumentumok között is felsorolja a bérleti szerződést – a megadott egyéb bizonyítékok mellett.

    Ez azonban nem jelenti azt, hogy önmagában minden esetben elegendő. Ugyanez a felhívás legalább két, működést alátámasztó dokumentum rendelkezésre állását írja elő, ezért a bérleti szerződés mellett például iparűzési adóhoz kapcsolódó igazolás vagy hatósági engedély is releváns lehet.

    Az alábbiak részben kötelező pályázati szempontokból, részben gyakorlati kockázatkezelési szempontból fontosak. A konkrét szerződést mindig az adott felhíváshoz kell igazítani.

    Mire érdemes figyelni a bérleti szerződésben?

    • Az ingatlan pontos azonosítása: cím, helyrajzi szám és – ha csak az ingatlan egy része érintett – a használt terület egyértelmű leírása.
    • A használat célja: legyen világos, hogy a bérlő jogosult a pályázati projekt megvalósítására és a támogatott tevékenység végzésére.
    • Megfelelő időtartam: a jogviszony ne csak a projekt megvalósítását, hanem szükség esetén a fenntartási időszakot is fedje le.
    • Beruházási jogosultság: ingatlanfejlesztésnél legyen rendezve az átalakítás, építés, géptelepítés vagy más beruházás lehetősége.
    • Aktiválás és fenntartás: ha releváns, legyen biztosított a támogatásból létrehozott fejlesztés kedvezményezett általi aktiválása és fenntartása.
    • Ellenőrzés biztosítása: gyakorlati szempontból célszerű rögzíteni, hogy a pályázati ellenőrzésre jogosult szervek a szükséges mértékben hozzáférhetnek a projekthelyszínhez.
    • Idő előtti megszűnés kockázata: a szerződés felmondási szabályai ne tegyék kiszolgáltatottá a projektet olyan módon, amely veszélyeztetheti a fenntartási kötelezettséget.

    Mikor különösen kockázatos a bérelt helyszín?

    • A bérleti szerződés rövidebb, mint a projekt és a fenntartási időszak együtt.
    • A tulajdonos nem járul hozzá a beruházás elvégzéséhez vagy a létrejövő eszközök/beruházás elhelyezéséhez.
    • Az ingatlan tulajdoni viszonyai vagy terhei akadályozhatják a projektet.
    • A bérlemény csak papíron telephely, de ott nincs érdemi gazdasági működés.
    • A projekt alatt várható tulajdonosváltás, felmondás vagy költözés, de ennek támogatási következményeit nem tervezték meg.
    • Osztatlan közös tulajdonnál nincs megfelelő használati megállapodás.

    Gyakori kérdések

    Kell a pályázó tulajdonában lennie a megvalósítási helyszínnek?

    Nem általános követelmény. Az ÁÚF és több GINOP Plusz felhívás bérelt ingatlannal is számol, de a használati jogviszonynak meg kell felelnie a konkrét pályázati feltételeknek.

    Elég egy határozatlan idejű bérleti szerződés?

    Ezt az adott felhívás alapján kell megítélni. A lényeg, hogy a használati jog a projekt és szükség esetén a fenntartási időszak alatt megfelelően biztosított legyen; egyes felhívások ezt kifejezetten a szerződés időtartamához kötik.

    Lehet magánszemély tulajdonában lévő ingatlant bérelni projekthelyszínként?

    A források alapján önmagában a magánszemély tulajdonosi minősége nem általános kizáró ok. A tulajdonosi, használati és felhívásspecifikus feltételeket azonban teljesíteni kell.

    Összefoglalás

    A bérelt ingatlan teljesen reális pályázati megvalósítási helyszín lehet, de a bérleti szerződésnek nem csupán polgári jogi szempontból kell működnie. Pályázati szemmel azt kell biztosítania, hogy a kedvezményezett a teljes megvalósítási és fenntartási idő alatt jogszerűen, zavartalanul használhassa a helyszínt, ott megvalósíthassa a támogatott beruházást, és teljesíthesse az ellenőrzési, aktiválási és üzemeltetési kötelezettségeit.

    Felhasznált források

    • Általános Útmutató a 2021–2027-es programozási időszakban meghirdetett felhívásokhoz (ÁÚF 21-27), 10. verzió, 2025. január 1. – 7. fejezet.
    • GINOP Plusz-2.1.3-24 felhívás – megvalósítási helyszín, működő telephely és ingatlanfejlesztés feltételei.
    • GINOP Plusz-1.2.4-25 felhívás – megvalósítási helyszín és ingatlanfejlesztés feltételei.

    Fontos: a cikk általános tájékoztatást ad. Egy konkrét támogatási kérelemnél mindig az adott felhívás, annak mellékletei, a hatályos ÁÚF, az Elszámolási Útmutató, valamint a támogatási szerződés/támogatói okirat együttes vizsgálata szükséges. Ha a felhívás az általános szabálynál szigorúbb feltételt ír elő, a felhívás szabálya az irányadó.

    Kapcsolódó cikkek

  • Milyen feltételeknek kell megfelelnie egy pályázat megvalósítási helyszínének?

    Milyen feltételeknek kell megfelelnie egy pályázat megvalósítási helyszínének?

    Egy támogatási projekt megvalósítási helyszíne jóval több, mint egy cím a pályázati adatlapban. A helyszínnek jogilag, műszakilag és a tényleges működés szempontjából is alkalmasnak kell lennie a projekt végrehajtására, és az ellenőrzések során ezt dokumentumokkal is alá kell tudni támasztani.

    A megvalósítási helyszínre vonatkozó követelmények pályázatonként eltérhetnek. A 2021–2027-es időszak általános szabályai mellett ezért mindig az adott felhívást kell elsőként megvizsgálni. A GINOP Plusz egyes vállalkozásfejlesztési felhívásai például külön előírásokat tartalmaznak a telephely bejegyzettségére, a helyszín műszaki alkalmasságára, a tényleges működés igazolására és az eszközök aktiválására.

    1. A helyszínnek megfelelően bejegyzettnek kell lennie

    Vállalkozások esetében a megvalósítás helyszíne jellemzően a cég bejegyzett magyarországi székhelye, telephelye vagy fióktelepe lehet. Több felhívás azt is előírja, hogy a helyszínnek már a támogatási kérelem beadását megelőző meghatározott időtartamban bejegyzettnek kell lennie.

    Fontos, hogy ez az időtartam nem egységes. A rendelkezésre bocsátott GINOP Plusz-2.1.3-24 felhívás például 60 napos előzetes bejegyzettséget ír elő, míg a GINOP Plusz-1.2.4-25 felhívásban ennél hosszabb, 180 napos főszabály jelenik meg, bizonyos vármegyén belüli előzmény esetén enyhítéssel. Emiatt veszélyes abból kiindulni, hogy „ha a telephely már be van jegyezve, akkor biztosan megfelelő”.

    Gyakorlati következtetés: új telephely bejegyzése előtt érdemes megnézni a célzott felhívás területi és időbeli szabályait, különösen akkor, ha a pályázat beadása rövid időn belül várható.

    2. A helyszínnek ténylegesen alkalmasnak kell lennie a projektre

    A bejegyzettség önmagában nem elegendő. A GINOP Plusz felhívásokban visszatérő alapelv, hogy a projekt tárgyát képező tevékenységnek a megjelölt helyszínen ténylegesen elvégezhetőnek kell lennie, és rendelkezésre kell állnia a szükséges infrastruktúrának.

    Ez mindig a projekt tartalmához igazodik. Egy gépbeszerzésnél más követelmények relevánsak, mint egy szoftveres fejlesztésnél vagy személyi jellegű ráfordítást tartalmazó projektnél. A GINOP Plusz-1.2.4-25 és GINOP Plusz-2.1.3-24 például helyhez kötött gépek esetén olyan szempontokat nevesít, mint az eszköz elhelyezhetősége, az üzemeltetéshez szükséges fedett helyiség, a megfelelő méret és padozat, valamint a szükséges közmű- és technológiai infrastruktúra.

    • Helyhez kötött gépek esetén: legyen biztosított az eszköz elhelyezése és üzemeltetése, és a helyiség műszaki adottságai feleljenek meg a gép igényeinek.
    • Mobil eszköz esetén: a helyszínnek alkalmasnak kell lennie az eszköz biztonságos tárolására, illetve az adott felhívásban meghatározott egyéb feltételek teljesítésére.
    • Személyi jellegű ráfordításnál: a projektben dolgozók egyidejű elhelyezéséhez és munkavégzéséhez szükséges infrastruktúrának rendelkezésre kell állnia.
    • Informatikai fejlesztésnél: a felhívás az aktiválás, a használat vagy az üzemeltetés helyéhez is köthet speciális követelményeket.

    3. Nem mindegy, hogy a projekt fejleszti-e magát az ingatlant

    Külön kell kezelni azt az esetet, amikor a projekt része éppen az ingatlan építése, bővítése vagy korszerűsítése. Ilyenkor logikusan előfordulhat, hogy a helyszín a pályázat benyújtásakor még nem teljesen alkalmas a későbbi tevékenységre. A GINOP Plusz-1.2.4-25 felhívás ezt kifejezetten kezeli: az ingatlanberuházással érintett résznek a beruházás megvalósítása után kell alkalmassá válnia, ugyanakkor a kiinduló állapot alkalmasságát, illetve a műszaki feltételeket fotódokumentációval is alá kell támasztani.

    4. A telephelynek nemcsak léteznie, hanem működnie is kell

    A támogatói ellenőrzés szempontjából lényeges kérdés, hogy a cég valóban végez-e tevékenységet a megjelölt helyszínen. A GINOP Plusz-2.1.3-24 felhívás például külön felsorolja a működő telephely vagy fióktelep igazolására használható dokumentumokat, és ezek közül legalább kettő rendelkezésre állását várja el.

    • iparűzési adó megfizetését igazoló dokumentum, illetve megfelelő önkormányzati igazolás;
    • engedélyköteles tevékenység esetén a szükséges hatósági engedély;
    • közüzemi számla, amely tényleges fogyasztást is alátámaszt, vagy bérelt ingatlan esetén bérleti szerződés.

    Ez egy felhívásspecifikus példa, ezért nem szabad minden pályázatra automatikusan ugyanazt a dokumentumlistát alkalmazni. Az alapelv azonban általánosan fontos: a pályázati telephelynek valós gazdasági működést kell tükröznie, nem pusztán egy cégjegyzékben szereplő címet.

    5. Az eszközök aktiválása és üzemeltetése is a helyszínhez kapcsolódhat

    Több GINOP Plusz felhívás előírja, hogy a támogatásból beszerzett eszközöket és immateriális javakat a megvalósítási helyszínre kell számvitelileg aktiválni. Hardver és szoftver esetén a felhívás külön meghatározhatja, mely telephely vagy fióktelep minősül megvalósítási helyszínnek.

    Nem helyhez kötött eszközöknél lehetnek kivételek. A GINOP Plusz-1.2.4-25 és GINOP Plusz-2.1.3-24 például bizonyos mobil vagy nem helyhez kötött eszközöknél megengedőbb szabályokat tartalmaz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az eszköz szabadon „leválasztható” lenne a projekthelyszínről: az aktiválási, tárolási, dokumentálási és ideiglenes használati feltételeket továbbra is teljesíteni kell.

    6. Az ingatlan jogi helyzete is része a megfelelőségnek

    Az ÁÚF 21-27 külön fejezetben kezeli a fejlesztéssel érintett ingatlan feltételeit. Főszabály szerint nem támogatható olyan beruházás vagy fejlesztés, amely a támogatási kérelem benyújtásának időpontjától nem per- és igénymentes ingatlanon valósul meg, kivéve, ha maga a támogatást igénylő az igény jogosultja. Ha az ingatlan nem a pályázó kizárólagos tulajdona, további dokumentumokra, használati megállapodásra vagy tulajdonosi hozzájárulásra is szükség lehet.

    7. A helyszín módosítása nem egyszerű adminisztráció

    A megvalósítási helyszín a támogatási döntés egyik lényeges eleme. A vizsgált GINOP Plusz felhívásokban a helyszín megváltoztatása csak korlátozottan és jellemzően támogatói jóváhagyással lehetséges. Területi korlátozás is kapcsolódhat hozzá: például csak ugyanazon régión vagy vármegyén belüli módosítás engedhető meg.

    Ezért telephely-költözés, bérleti jogviszony megszűnése vagy ingatlanértékesítés előtt mindig ellenőrizni kell a támogatási szerződés és a felhívás változásbejelentési szabályait.

    Rövid ellenőrzőlista pályázat beadása előtt

    • A megvalósítási helyszín szerepel a szükséges cég- vagy vállalkozói nyilvántartásban?
    • Teljesül az adott felhívásban előírt előzetes bejegyzettségi idő?
    • A támogatott tevékenység ténylegesen végezhető a helyszínen?
    • Megvannak az eszközök és a munkavállalók elhelyezéséhez szükséges műszaki feltételek?
    • Rendelkezésre állnak a működést igazoló dokumentumok?
    • Az ingatlan használati jogcíme a megvalósítás és a fenntartás időszakára is megfelelő?
    • Tisztázott, hogy a beszerzett eszközöket hová kell aktiválni és hol kell üzemeltetni?
    • Van-e olyan tervezett költözés vagy ingatlanváltozás, amely később módosítási kötelezettséget okozhat?

    Gyakori kérdések

    Lehet a székhely a projekt megvalósítási helyszíne?

    Igen, ha az adott felhívás ezt megengedi, a székhely megfelelően bejegyzett, és a projekt ténylegesen megvalósítható ott.

    Elég, ha a telephely a cégkivonatban szerepel?

    Nem feltétlenül. A felhívás a tényleges működés, a műszaki alkalmasság és a megfelelő infrastruktúra igazolását is előírhatja.

    Megváltoztatható a megvalósítási helyszín a projekt alatt?

    Egyes felhívásokban igen, de jellemzően csak kivételesen, támogatói jóváhagyással és meghatározott területi korlátozások mellett.

    Összefoglalás

    A megvalósítási helyszín megfelelősége három pilléren áll: megfelelő jogcím és bejegyzettség, valós működés, valamint a projekt szakmai tartalmához illeszkedő műszaki alkalmasság. A leggyakoribb hiba az, amikor a pályázó csak azt ellenőrzi, hogy a cím szerepel-e a cégkivonatban, miközben a felhívás ennél jóval részletesebb feltételeket támaszt. A helyszínt ezért már a projekt tervezésekor ugyanúgy át kell világítani, mint a költségvetést vagy a vállalkozás pénzügyi jogosultságát.

    Felhasznált források

    • Általános Útmutató a 2021–2027-es programozási időszakban meghirdetett felhívásokhoz (ÁÚF 21-27), 10. verzió, 2025. január 1. – különösen 7. fejezet.
    • GINOP Plusz-2.1.3-24 „KKV-k innovációs képességének támogatása” felhívás – megvalósítási helyszínre és műszaki követelményekre vonatkozó részek.
    • GINOP Plusz-1.2.4-25 „Mikro- és kisvállalkozások támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban, illetve a Szabad Vállalkozási Zónákban” felhívás – megvalósítási helyszínre és ingatlanra vonatkozó részek.

    Fontos: a cikk általános tájékoztatást ad. Egy konkrét támogatási kérelemnél mindig az adott felhívás, annak mellékletei, a hatályos ÁÚF, az Elszámolási Útmutató, valamint a támogatási szerződés/támogatói okirat együttes vizsgálata szükséges. Ha a felhívás az általános szabálynál szigorúbb feltételt ír elő, a felhívás szabálya az irányadó.

    Kapcsolódó cikkek