Kategória: Kizáró okok és kockázatok

A „NAV-tartozás mellett lehet-e pályázni?” kérdésre nincs minden konstrukcióra érvényes egyszavas válasz. Külön kell választani a puszta köztartozást, a NAV által indított végrehajtási eljárást, a támogatási kérelem benyújtásának időpontját és a már megítélt támogatás kifizetésének szakaszát.

Rövid válasz

Az ÁÚF 21-27 nyolc általános kizáró oka között a „NAV-tartozás” önálló, általános kizáró okként nem szerepel. Ettől azonban az egyes felhívások előírhatnak további feltételeket. A GINOP Plusz-2.1.3-24 például kifejezetten kimondja, hogy nem ítélhető meg támogatás annak a vállalkozásnak, amellyel szemben a támogatási kérelem benyújtásakor NAV által indított végrehajtási eljárás van folyamatban.

Más a helyzet a már támogatott projektek kifizetésénél. A GINOP Plusz pénzügyi tájékoztatója szerint a támogatás folyósításának alapvető feltétele a kedvezményezett köztartozás-mentessége. Ha tartozás áll fenn, azt rendezni kell, és a köztartozás-mentességet szükség esetén nemleges – közismert nevén „nullás” – adóigazolással kell alátámasztani. A köztartozás időtartama alatt a kifizetés felfüggeszthető.

1. NAV-tartozás és NAV-végrehajtás nem ugyanaz

A két fogalmat a pályázati gyakorlatban érdemes külön kezelni. Lehet olyan köztartozás, amely miatt a kedvezményezett nem minősül köztartozás-mentesnek, de a rendelkezésre bocsátott források nem mondják ki, hogy minden ilyen tartozás automatikusan NAV-végrehajtási eljárást jelentene. A felhívás viszont külön nevesítheti a folyamatban lévő végrehajtást mint kizáró körülményt.

Ezért a „van valamilyen NAV-egyenlegem” és a „NAV-végrehajtás van folyamatban” két külön ellenőrzési kérdés.

2. A pályázat beadásakor mindig a konkrét felhívást kell nézni

Az ÁÚF általános kizáró okai minden érintett felhívásnál kiindulópontot jelentenek, de a felhívás további feltételeket tehet hozzá. A GINOP Plusz-2.1.3-24 jó példa erre: a felhívás a támogatási kérelem benyújtásának időpontjához köti a NAV-végrehajtás vizsgálatát, és folyamatban lévő végrehajtási eljárás esetén a támogatás nem ítélhető meg.

Ebből az következik, hogy egy vállalkozásnak a beadás előtt nem elég csak azt ellenőriznie, hogy nincs-e csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt. A célzott felhívás összes saját kizáró és jogosultsági feltételét át kell nézni.

3. A támogatás megítélése után a köztartozás a kifizetést is érintheti

A GINOP Plusz 1. és 2. prioritás felhívásaihoz kapcsolódó pénzügyi tájékoztató szerint a támogatás folyósításának egyik alapvető feltétele a kedvezményezett köztartozás-mentessége. Az Irányító Hatóság ezt a monitoring rendszerben ellenőrzi.

Ha a rendszer szerint a kedvezményezett köztartozó, a köztartozás-mentességet megfelelő nemleges adóigazolással kell igazolni. A 2026-os Elszámolási Útmutató ellenőrzési szempontjai szintén rögzítik, hogy ha a monitoring rendszer a kedvezményezettet köztartozóként jelzi, rendelkezésre kell állnia a nemleges adóigazolásnak.

4. A köztartozás kifizetési felfüggesztést okozhat

A GINOP Plusz pénzügyi tájékoztató a kifizetést felfüggesztő esetek között kifejezetten felsorolja a köztartozás időtartamát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy egyébként szakmailag és pénzügyileg megfelelő kifizetési kérelem támogatási összege sem feltétlenül folyósítható addig, amíg a kedvezményezett köztartozási helyzete nincs rendezve és megfelelően igazolva.

Mi a helyzet részletfizetéssel vagy más NAV-megállapodással?

A rendelkezésre bocsátott pályázati forrásokból nem állapítható meg általánosan, hogy egy adott NAV-fizetési kedvezmény, részletfizetés vagy halasztás mellett a vállalkozás minden pályázati szempontból köztartozás-mentesnek minősül-e, illetve megszűnik-e egy folyamatban lévő végrehajtás. Ezt az adott adóhatósági státusz és a konkrét felhívás alapján külön kell ellenőrizni. Ilyen helyzetben nem érdemes feltételezésre alapozni a beadást.

Összefoglalás

A NAV-helyzet pályázati megítélésénél három kérdést kell külön megválaszolni: van-e köztartozás, van-e folyamatban NAV-végrehajtás, és mit ír elő az adott felhívás a beadás időpontjára. Emellett a projekt megvalósítása során a köztartozás-mentesség a támogatás folyósításának is feltétele lehet. Ezért a beadás előtti jogosultsági ellenőrzésnek és a projekt alatti pénzügyi kontrollnak is része kell legyen a NAV-státusz rendszeres áttekintése.

Egy jó projektötlet és megfelelő költségvetés sem ér sokat, ha a támogatást igénylő valamely kizáró ok hatálya alatt áll. A 2021–2027-es ÁÚF nyolc általános kizáró okot rögzít, az egyes pályázati felhívások pedig további, vállalkozás- vagy projektspecifikus feltételekkel egészíthetik ki ezeket.

Az alábbi lista ezért két részből áll. Az első nyolc pont az ÁÚF 21-27 általános kizáró okain alapul. A 9–10. pont olyan gyakori, felhívásspecifikus kockázatot mutat be, amely például GINOP Plusz vállalkozásfejlesztési pályázatokban megjelenhet. Ezek nem automatikusan vonatkoznak minden pályázatra.

1. Nem rendezett munkaügyi kapcsolatok. Nem ítélhető meg támogatás annak, aki az államháztartási szabályok szerint nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének. Ez nem egyszerű adminisztratív formalitás: a foglalkoztatási jogsértések pályázati jogosultsági következménnyel járhatnak.
2. Köztulajdonban álló társaság közzétételi mulasztása. Köztulajdonban álló gazdasági társaság esetén kizáró ok lehet, ha a szervezet nem tett eleget a vonatkozó közzétételi kötelezettségének.
3. Nem átlátható szervezet. Az Áht. szerinti átláthatósági feltételeknek meg kell felelni. Ha a támogatást igénylő nem minősül átlátható szervezetnek, támogatás nem ítélhető meg.
4. A támogatási rendszerből való kizárás. Ha a szervezet valamely korábbi eljárás miatt a támogatási rendszerből való kizárás hatálya alatt áll, új támogatás sem ítélhető meg számára az érintett időszakban.
5. Olyan harmadik személlyel szembeni kötelezettség, amely veszélyezteti a projektet. Kizáró ok lehet olyan fennálló kötelezettség, amely miatt a projekt célja reálisan nem valósítható meg. Ide nem egy hétköznapi üzleti kötelezettséget kell érteni, hanem a projekt megvalósulását meghiúsítható helyzetet.
6. Valótlan, hamis vagy megtévesztő adat szolgáltatása. Ha a támogatási döntést érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot vagy nyilatkozatot adnak be, az kizárhatja a támogatást. A pályázati adatlapban szereplő pénzügyi, tulajdonosi, létszám- és szakmai adatok pontossága ezért kiemelten fontos.
7. Kényszertörlés, felszámolás, csőd, végelszámolás vagy más megszüntetési eljárás. Az ilyen eljárás alatt álló szervezet nem részesíthető támogatásban az ÁÚF általános szabálya alapján.
8. Az állami támogatási szabályoknak való meg nem felelés. A pályázat támogatási jogcíme – például de minimis, regionális beruházási támogatás vagy más kategória – saját feltételekkel jár. Ha a vállalkozás ezeknek nem felel meg, támogatás nem ítélhető meg.
9. Felhívásspecifikus példa: folyamatban lévő NAV-végrehajtás. A GINOP Plusz-2.1.3-24 felhívás kifejezetten kizárja azt a támogatást igénylőt, amellyel szemben a támogatási kérelem benyújtásakor NAV által indított végrehajtási eljárás van folyamatban. Ez nem az ÁÚF nyolc általános pontjának egyike, hanem a konkrét felhívás további feltétele.
10. Felhívásspecifikus pénzügyi vagy működési korlátok. Egyes GINOP Plusz felhívások további jogosultsági feltételeket írnak elő, például legalább egy lezárt üzleti évet, meghatározott létszámot, saját tőkéhez kötött támogatási plafont vagy árbevételhez kötött projektméretet. Ha ezek nem teljesülnek, a projekt az adott pályázatban nem támogatható akkor sem, ha az ÁÚF általános kizáró okai nem állnak fenn.

Miért fontos különválasztani az általános és a felhívásspecifikus kizárásokat?

Az ÁÚF maga is rögzíti, hogy az adott felhívás az általános útmutatóban foglaltaknál szigorúbb feltételeket állapíthat meg. Ha a felhívás és az általános útmutató eltér, a felhívásban szereplő előírás az irányadó.

Ezért egy vállalkozás jogosultságát nem lehet pusztán egy általános „pályázhat-e a cég?” lista alapján eldönteni. Ugyanaz a vállalkozás az egyik konstrukcióban jogosult lehet, egy másikban pedig például létszám-, régió-, tevékenységi vagy pénzügyi feltétel miatt kieshet.

A kizáró okok egy része nem hiánypótlási kérdés

Fontos különbség van egy pótolható dokumentumhiány és egy valós jogosultsági akadály között. Ha például a pályázó eleve nem tartozik a kedvezményezetti körbe, vagy kizáró ok hatálya alatt áll, ezt jellemzően nem lehet egy hiánypótlással „megjavítani”. A DIMOP Plusz-2.1.1-24 felhívás például kifejezetten nem hiánypótoltatható jogosultsági kritériumként kezeli többek között az átlátható szervezeti minőséget és az ÁÚF kizáró okainak hiányát.

Összefoglalás

A legfontosabb tanulság, hogy a pályázati kizáró okokat két szinten kell vizsgálni: először az ÁÚF általános szabályait, majd az adott felhívás saját, gyakran jóval részletesebb jogosultsági feltételeit. Egy beadás előtti jogosultsági audit sok későbbi munkát és költséget takaríthat meg, mert még a projekt részletes kidolgozása előtt kiderülhet, ha valamely feltétel objektíven nem teljesül.