Hívjon minket+36 20 393 7360

Szerző: at2-balazs

  • NAV-tartozás vagy végrehajtás mellett lehet-e pályázni?

    NAV-tartozás vagy végrehajtás mellett lehet-e pályázni?

    A „NAV-tartozás mellett lehet-e pályázni?” kérdésre nincs minden konstrukcióra érvényes egyszavas válasz. Külön kell választani a puszta köztartozást, a NAV által indított végrehajtási eljárást, a támogatási kérelem benyújtásának időpontját és a már megítélt támogatás kifizetésének szakaszát.

    Rövid válasz

    Az ÁÚF 21-27 nyolc általános kizáró oka között a „NAV-tartozás” önálló, általános kizáró okként nem szerepel. Ettől azonban az egyes felhívások előírhatnak további feltételeket. A GINOP Plusz-2.1.3-24 például kifejezetten kimondja, hogy nem ítélhető meg támogatás annak a vállalkozásnak, amellyel szemben a támogatási kérelem benyújtásakor NAV által indított végrehajtási eljárás van folyamatban.

    Más a helyzet a már támogatott projektek kifizetésénél. A GINOP Plusz pénzügyi tájékoztatója szerint a támogatás folyósításának alapvető feltétele a kedvezményezett köztartozás-mentessége. Ha tartozás áll fenn, azt rendezni kell, és a köztartozás-mentességet szükség esetén nemleges – közismert nevén „nullás” – adóigazolással kell alátámasztani. A köztartozás időtartama alatt a kifizetés felfüggeszthető.

    1. NAV-tartozás és NAV-végrehajtás nem ugyanaz

    A két fogalmat a pályázati gyakorlatban érdemes külön kezelni. Lehet olyan köztartozás, amely miatt a kedvezményezett nem minősül köztartozás-mentesnek, de a rendelkezésre bocsátott források nem mondják ki, hogy minden ilyen tartozás automatikusan NAV-végrehajtási eljárást jelentene. A felhívás viszont külön nevesítheti a folyamatban lévő végrehajtást mint kizáró körülményt.

    Ezért a „van valamilyen NAV-egyenlegem” és a „NAV-végrehajtás van folyamatban” két külön ellenőrzési kérdés.

    2. A pályázat beadásakor mindig a konkrét felhívást kell nézni

    Az ÁÚF általános kizáró okai minden érintett felhívásnál kiindulópontot jelentenek, de a felhívás további feltételeket tehet hozzá. A GINOP Plusz-2.1.3-24 jó példa erre: a felhívás a támogatási kérelem benyújtásának időpontjához köti a NAV-végrehajtás vizsgálatát, és folyamatban lévő végrehajtási eljárás esetén a támogatás nem ítélhető meg.

    Ebből az következik, hogy egy vállalkozásnak a beadás előtt nem elég csak azt ellenőriznie, hogy nincs-e csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt. A célzott felhívás összes saját kizáró és jogosultsági feltételét át kell nézni.

    3. A támogatás megítélése után a köztartozás a kifizetést is érintheti

    A GINOP Plusz 1. és 2. prioritás felhívásaihoz kapcsolódó pénzügyi tájékoztató szerint a támogatás folyósításának egyik alapvető feltétele a kedvezményezett köztartozás-mentessége. Az Irányító Hatóság ezt a monitoring rendszerben ellenőrzi.

    Ha a rendszer szerint a kedvezményezett köztartozó, a köztartozás-mentességet megfelelő nemleges adóigazolással kell igazolni. A 2026-os Elszámolási Útmutató ellenőrzési szempontjai szintén rögzítik, hogy ha a monitoring rendszer a kedvezményezettet köztartozóként jelzi, rendelkezésre kell állnia a nemleges adóigazolásnak.

    4. A köztartozás kifizetési felfüggesztést okozhat

    A GINOP Plusz pénzügyi tájékoztató a kifizetést felfüggesztő esetek között kifejezetten felsorolja a köztartozás időtartamát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy egyébként szakmailag és pénzügyileg megfelelő kifizetési kérelem támogatási összege sem feltétlenül folyósítható addig, amíg a kedvezményezett köztartozási helyzete nincs rendezve és megfelelően igazolva.

    5. Mit érdemes tenni beadás előtt?

    • Ellenőrizzük a konkrét felhívás 1.2. pontját vagy „Ki nem nyújthat be támogatási kérelmet?” részét. Itt szerepelnek a konstrukció saját kizáró feltételei.
    • Ellenőrizzük, van-e folyamatban NAV-végrehajtás. Ha a felhívás ezt kizáró okként nevesíti, a beadás időzítése és a jogi helyzet rendezése döntő lehet.
    • Vizsgáljuk meg a köztartozás-mentességet. A későbbi kifizetések miatt akkor is fontos, ha az adott felhívás a puszta köztartozást nem nevesíti beadási kizáró okként.
    • Ne hagyjuk az ellenőrzést az első kifizetési kérelemre. A projekt likviditását komolyan veszélyeztetheti, ha a támogatási összeg folyósítása köztartozás miatt megakad.

    Mi a helyzet részletfizetéssel vagy más NAV-megállapodással?

    A rendelkezésre bocsátott pályázati forrásokból nem állapítható meg általánosan, hogy egy adott NAV-fizetési kedvezmény, részletfizetés vagy halasztás mellett a vállalkozás minden pályázati szempontból köztartozás-mentesnek minősül-e, illetve megszűnik-e egy folyamatban lévő végrehajtás. Ezt az adott adóhatósági státusz és a konkrét felhívás alapján külön kell ellenőrizni. Ilyen helyzetben nem érdemes feltételezésre alapozni a beadást.

    Gyakori kérdések

    Van NAV-tartozásom. Ez automatikusan kizár minden pályázatból?

    A rendelkezésre álló általános ÁÚF alapján nem mondható ki ilyen általános szabály. Az egyes felhívások azonban további kizáró feltételeket írhatnak elő, a támogatás kifizetésénél pedig a köztartozás-mentesség alapvető feltétel lehet.

    NAV-végrehajtás mellett benyújtható a GINOP Plusz-2.1.3-24 kérelem?

    A felhívás szerint nem ítélhető meg támogatás annak, akivel szemben a kérelem benyújtásakor NAV által indított végrehajtási eljárás van folyamatban.

    Mi történik, ha a támogatás megítélése után keletkezik köztartozás?

    A GINOP Plusz pénzügyi tájékoztató alapján a köztartozás időtartama a támogatás kifizetésének felfüggesztését eredményezheti; a köztartozás-mentességet rendezni és szükség esetén igazolni kell.

    Milyen igazolás kellhet?

    Ha a monitoring rendszer szerint a kedvezményezett köztartozó, a források nemleges, azaz „nullás” adóigazolás rendelkezésre állását írják elő a köztartozás-mentesség alátámasztására.

    Összefoglalás

    A NAV-helyzet pályázati megítélésénél három kérdést kell külön megválaszolni: van-e köztartozás, van-e folyamatban NAV-végrehajtás, és mit ír elő az adott felhívás a beadás időpontjára. Emellett a projekt megvalósítása során a köztartozás-mentesség a támogatás folyósításának is feltétele lehet. Ezért a beadás előtti jogosultsági ellenőrzésnek és a projekt alatti pénzügyi kontrollnak is része kell legyen a NAV-státusz rendszeres áttekintése.

    Felhasznált források

    • Általános Útmutató a 2021–2027-es programozási időszakban meghirdetett felhívásokhoz (ÁÚF 21-27), 10. verzió, 2025. január 1. – 2. fejezet.
    • GINOP Plusz-2.1.3-24 felhívás – a NAV által indított végrehajtási eljárásra vonatkozó kizáró feltétel.
    • Pénzügyi elszámolásról szóló tájékoztató a GINOP Plusz 1. és 2. prioritás felhívásaihoz, 2.0 verzió, 2024. január 30. – köztartozás-mentesség és kifizetést felfüggesztő esetek.
    • Elszámolási Útmutató 2021–2027, 6.0 verzió, 2026. április – köztartozás-mentesség ellenőrzési szempontjai.

    Fontos: a cikk általános tájékoztatást ad. Egy konkrét támogatási kérelemnél mindig az adott felhívás, annak mellékletei, a hatályos ÁÚF, az Elszámolási Útmutató, valamint a támogatási szerződés/támogatói okirat együttes vizsgálata szükséges. Ha a felhívás az általános szabálynál szigorúbb feltételt ír elő, a felhívás szabálya az irányadó.

    Kapcsolódó cikkek

  • A 10 legfontosabb pályázati kizáró ok vállalkozások számára

    A 10 legfontosabb pályázati kizáró ok vállalkozások számára

    Egy jó projektötlet és megfelelő költségvetés sem ér sokat, ha a támogatást igénylő valamely kizáró ok hatálya alatt áll. A 2021–2027-es ÁÚF nyolc általános kizáró okot rögzít, az egyes pályázati felhívások pedig további, vállalkozás- vagy projektspecifikus feltételekkel egészíthetik ki ezeket.

    Az alábbi lista ezért két részből áll. Az első nyolc pont az ÁÚF 21-27 általános kizáró okain alapul. A 9–10. pont olyan gyakori, felhívásspecifikus kockázatot mutat be, amely például GINOP Plusz vállalkozásfejlesztési pályázatokban megjelenhet. Ezek nem automatikusan vonatkoznak minden pályázatra.

    1. Nem rendezett munkaügyi kapcsolatok. Nem ítélhető meg támogatás annak, aki az államháztartási szabályok szerint nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének. Ez nem egyszerű adminisztratív formalitás: a foglalkoztatási jogsértések pályázati jogosultsági következménnyel járhatnak.
    2. Köztulajdonban álló társaság közzétételi mulasztása. Köztulajdonban álló gazdasági társaság esetén kizáró ok lehet, ha a szervezet nem tett eleget a vonatkozó közzétételi kötelezettségének.
    3. Nem átlátható szervezet. Az Áht. szerinti átláthatósági feltételeknek meg kell felelni. Ha a támogatást igénylő nem minősül átlátható szervezetnek, támogatás nem ítélhető meg.
    4. A támogatási rendszerből való kizárás. Ha a szervezet valamely korábbi eljárás miatt a támogatási rendszerből való kizárás hatálya alatt áll, új támogatás sem ítélhető meg számára az érintett időszakban.
    5. Olyan harmadik személlyel szembeni kötelezettség, amely veszélyezteti a projektet. Kizáró ok lehet olyan fennálló kötelezettség, amely miatt a projekt célja reálisan nem valósítható meg. Ide nem egy hétköznapi üzleti kötelezettséget kell érteni, hanem a projekt megvalósulását meghiúsítható helyzetet.
    6. Valótlan, hamis vagy megtévesztő adat szolgáltatása. Ha a támogatási döntést érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot vagy nyilatkozatot adnak be, az kizárhatja a támogatást. A pályázati adatlapban szereplő pénzügyi, tulajdonosi, létszám- és szakmai adatok pontossága ezért kiemelten fontos.
    7. Kényszertörlés, felszámolás, csőd, végelszámolás vagy más megszüntetési eljárás. Az ilyen eljárás alatt álló szervezet nem részesíthető támogatásban az ÁÚF általános szabálya alapján.
    8. Az állami támogatási szabályoknak való meg nem felelés. A pályázat támogatási jogcíme – például de minimis, regionális beruházási támogatás vagy más kategória – saját feltételekkel jár. Ha a vállalkozás ezeknek nem felel meg, támogatás nem ítélhető meg.
    9. Felhívásspecifikus példa: folyamatban lévő NAV-végrehajtás. A GINOP Plusz-2.1.3-24 felhívás kifejezetten kizárja azt a támogatást igénylőt, amellyel szemben a támogatási kérelem benyújtásakor NAV által indított végrehajtási eljárás van folyamatban. Ez nem az ÁÚF nyolc általános pontjának egyike, hanem a konkrét felhívás további feltétele.
    10. Felhívásspecifikus pénzügyi vagy működési korlátok. Egyes GINOP Plusz felhívások további jogosultsági feltételeket írnak elő, például legalább egy lezárt üzleti évet, meghatározott létszámot, saját tőkéhez kötött támogatási plafont vagy árbevételhez kötött projektméretet. Ha ezek nem teljesülnek, a projekt az adott pályázatban nem támogatható akkor sem, ha az ÁÚF általános kizáró okai nem állnak fenn.

    Miért fontos különválasztani az általános és a felhívásspecifikus kizárásokat?

    Az ÁÚF maga is rögzíti, hogy az adott felhívás az általános útmutatóban foglaltaknál szigorúbb feltételeket állapíthat meg. Ha a felhívás és az általános útmutató eltér, a felhívásban szereplő előírás az irányadó.

    Ezért egy vállalkozás jogosultságát nem lehet pusztán egy általános „pályázhat-e a cég?” lista alapján eldönteni. Ugyanaz a vállalkozás az egyik konstrukcióban jogosult lehet, egy másikban pedig például létszám-, régió-, tevékenységi vagy pénzügyi feltétel miatt kieshet.

    Mit érdemes ellenőrizni még a pályázat előkészítése előtt?

    • A cég aktuális jogi státusza és folyamatban lévő eljárásai.
    • Rendezett munkaügyi kapcsolatok és átláthatóság.
    • Korábbi támogatási szabálytalanságok vagy kizárások.
    • Az adott felhívásban előírt minimális lezárt üzleti év és létszám.
    • Saját tőke, árbevétel és projektméret viszonya.
    • NAV-végrehajtás vagy más, a felhívásban kifejezetten kizárt körülmény.
    • Állami támogatási keret és támogatási jogcím.
    • Tulajdonosi, kapcsolt vállalkozási és KKV-minősítési helyzet.

    A kizáró okok egy része nem hiánypótlási kérdés

    Fontos különbség van egy pótolható dokumentumhiány és egy valós jogosultsági akadály között. Ha például a pályázó eleve nem tartozik a kedvezményezetti körbe, vagy kizáró ok hatálya alatt áll, ezt jellemzően nem lehet egy hiánypótlással „megjavítani”. A DIMOP Plusz-2.1.1-24 felhívás például kifejezetten nem hiánypótoltatható jogosultsági kritériumként kezeli többek között az átlátható szervezeti minőséget és az ÁÚF kizáró okainak hiányát.

    Összefoglalás

    A legfontosabb tanulság, hogy a pályázati kizáró okokat két szinten kell vizsgálni: először az ÁÚF általános szabályait, majd az adott felhívás saját, gyakran jóval részletesebb jogosultsági feltételeit. Egy beadás előtti jogosultsági audit sok későbbi munkát és költséget takaríthat meg, mert még a projekt részletes kidolgozása előtt kiderülhet, ha valamely feltétel objektíven nem teljesül.

    Felhasznált források

    • Általános Útmutató a 2021–2027-es programozási időszakban meghirdetett felhívásokhoz (ÁÚF 21-27), 10. verzió, 2025. január 1. – 2. fejezet: Kizáró okok listája.
    • GINOP Plusz-2.1.3-24 felhívás – „Ki nem nyújthat be támogatási kérelmet?” és kapcsolódó jogosultsági feltételek.
    • DIMOP Plusz-2.1.1-24 felhívás – jogosultsági kritériumok, az ÁÚF kizáró okaira történő hivatkozással.

    Fontos: a cikk általános tájékoztatást ad. Egy konkrét támogatási kérelemnél mindig az adott felhívás, annak mellékletei, a hatályos ÁÚF, az Elszámolási Útmutató, valamint a támogatási szerződés/támogatói okirat együttes vizsgálata szükséges. Ha a felhívás az általános szabálynál szigorúbb feltételt ír elő, a felhívás szabálya az irányadó.

    Kapcsolódó cikkek

  • Hogyan igazolható egy telephely tényleges működése pályázatnál?

    Hogyan igazolható egy telephely tényleges működése pályázatnál?

    A pályázati megvalósítási helyszínnél az egyik legfontosabb gyakorlati kérdés: hogyan bizonyítható, hogy a vállalkozás valóban működik a megjelölt címen? Egyes GINOP Plusz felhívások erre konkrét dokumentumlistát is adnak, és az ellenőrzés során nemcsak a papírokat, hanem a helyszín tényleges használatát is vizsgálhatják.

    A telephely működésének igazolása azért fontos, mert a támogatás célja nem egy „papíron létező” cím finanszírozása, hanem egy valós gazdasági tevékenységhez kapcsolódó fejlesztés. A bejegyzett telephely és a tényleges projekthelyszín közötti összhang ezért a támogatási kérelem benyújtásakor, a megvalósítás alatt és a fenntartási időszakban is releváns lehet.

    Bejegyzett telephely és működő telephely nem ugyanaz

    A cégkivonatban vagy egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő telephely szükséges kiindulópont lehet, de egyes felhívások ennél többet várnak. A GINOP Plusz-2.1.3-24 felhívás például kimondja, hogy a támogatott fejlesztéseket a megvalósítás helyszínén kell üzemeltetni, és külön meghatározza, milyen dokumentumok igazolhatják a telephely vagy fióktelep valódi működését.

    Milyen dokumentumok fogadhatók el?

    A GINOP Plusz-2.1.3-24 felhívás alapján a működő telephely/fióktelep igazolására az alábbi dokumentumok szolgálhatnak, és ezek közül legalább kettő rendelkezésre állása igazolja a valódi működést:

    • Iparűzési adóhoz kapcsolódó igazolás: iparűzési adó megfizetésének igazolása, vagy önkormányzati igazolás az adómentességről, illetve arról, hogy az adott településen nincs ilyen adókötelezettség.
    • Hatósági engedély: ha a helyszínen végzett tevékenység engedélyköteles, az adott tevékenységhez szükséges hatósági engedély megléte.
    • Közüzemi számla vagy bérleti szerződés: a közüzemi számlánál fontos, hogy ne pusztán rendelkezésre állási díj vagy alapdíj szerepeljen; bérelt ingatlannál a bérleti szerződés is használható igazolásként.

    Ez a konkrét „kettő a felsoroltak közül” szabály a hivatkozott felhívásból származik, ezért más pályázatnál nem szabad automatikusan ugyanilyen dokumentumcsomaggal számolni. A logika azonban jól mutatja, mit keres a támogató: adózási, hatósági, közüzemi vagy használati nyomot, amely egy valós telephely működését támasztja alá.

    Miért nem elég önmagában egy minimális közüzemi számla?

    A GINOP Plusz-2.1.3-24 külön kiemeli, hogy önmagában a rendelkezésre állási díj vagy alapdíj megfizetése nem elegendő. Ennek gyakorlati oka egyértelmű: egy olyan számla, amely semmilyen tényleges fogyasztást nem mutat, önmagában kevéssé bizonyítja, hogy a helyszínen valódi gazdasági tevékenység zajlik.

    Ezért a telephely dokumentációját érdemes úgy összeállítani, hogy több, egymást erősítő bizonyíték álljon rendelkezésre. Egy működő műhely vagy iroda esetén például a bérleti szerződés, közüzemi fogyasztás, helyi adókötelezettség és szükséges engedélyek együtt jóval erősebb képet adnak, mint bármelyik dokumentum önmagában.

    A munkavállalók tényleges jelenléte is vizsgálható

    Ha a projekt személyi jellegű ráfordítást tartalmaz, a helyszín működésének kérdése összekapcsolódhat azzal is, hogy a projektben foglalkoztatottak ténylegesen ott dolgoznak-e. A GINOP Plusz-2.1.3-24 erre külön igazolási lehetőségeket nevesít, például a munkavállalók lakóhelyének vagy tartózkodási helyének ésszerű távolságát, illetve a munkába járás, beléptetés vagy biztonsági rendszer dokumentumait.

    Ez azt jelenti, hogy egy irodai vagy szervezetfejlesztési projektben a „működő telephely” nem feltétlenül a gépek vagy áruk jelenlétével bizonyítható, hanem a napi munkavégzés tárgyi és személyi nyomaival is.

    A támogatott eszközök és a telephely kapcsolata

    A felhívások gyakran az eszközök számviteli aktiválását is a megvalósítási helyszínhez kapcsolják. A GINOP Plusz-2.1.3-24 szerint a támogatásból beszerzett eszközöket és immateriális javakat a megvalósítás helyszínére kell aktiválni, és a támogatott fejlesztéseket főszabály szerint ott kell üzemeltetni.

    Nem helyhez kötött eszközöknél lehetnek speciális szabályok. Ezeknél különösen fontos, hogy a cég dokumentálni tudja az eszköz projekthez való tartozását, aktiválási helyét, tárolását és – ha eltérő helyen használják – az ideiglenes távollét jogszerűségét.

    Fotódokumentációval is készülni kellhet

    A GINOP Plusz-1.2.4-25 felhívás a megvalósítási helyszín alkalmasságának alátámasztására fotódokumentációt is előír. Ez különösen erős bizonyítási eszköz lehet olyan projektnél, ahol a helyszín műszaki adottságai – például a csarnok, műhely, tárolóterület, közműellátottság vagy gépelhelyezés – közvetlenül kapcsolódnak a fejlesztéshez.

    Érdemes ezért a projekt indulásakor és a megvalósítás során is rendezett, dátumozott fotódokumentációt vezetni, még akkor is, ha az adott felhívás ezt nem minden részletében teszi kötelezővé. Ez gyakorlati javaslat, amely helyszíni ellenőrzésnél jelentősen megkönnyítheti a tényállás igazolását.

    Mire figyeljünk helyszíni ellenőrzés előtt?

    • A megvalósítási helyszín címe egyezzen a támogatási dokumentumokban és a nyilvántartásokban szereplő címmel.
    • A telephely legyen ténylegesen használható a projektben szereplő tevékenységre.
    • A támogatott eszközök legyenek azonosíthatók és a projekt dokumentumaival összekapcsolhatók.
    • Legyenek kéznél a működést igazoló adó-, közüzemi, bérleti és hatósági dokumentumok.
    • Személyi jellegű költség esetén legyen alátámasztható a munkavégzés tényleges helye.
    • A dokumentumok ne csak a projekt elején, hanem a megvalósítás és fenntartás alatt is legyenek visszakereshetők.

    Gyakori kérdések

    Elég a cégkivonat a működő telephely igazolására?

    A GINOP Plusz-2.1.3-24 esetében nem: a felhívás további működést alátámasztó dokumentumokat is előír, amelyek közül legalább kettőnek rendelkezésre kell állnia.

    Elfogadható egy közüzemi számla, ha csak alapdíj szerepel rajta?

    A hivatkozott GINOP Plusz-2.1.3-24 felhívás szerint önmagában a rendelkezésre állási díj vagy alapdíj nem elegendő.

    Bérelt telephelynél a bérleti szerződés működési igazolás is lehet?

    Igen, a GINOP Plusz-2.1.3-24 a bérleti szerződést a működést igazoló dokumentumok között nevesíti, de a felhívás szerint további igazolás is szükséges.

    Összefoglalás

    A működő telephely igazolásának lényege az, hogy a pályázó több oldalról is bizonyítani tudja: a megadott cím valós, a vállalkozás ott tényleges gazdasági tevékenységet végez, a projekt végrehajtásához szükséges feltételek adottak, és a támogatott eszközök, munkavállalók vagy tevékenységek ténylegesen kapcsolódnak a helyszínhez. A dokumentációt ezért nem az ellenőrzés előtti héten érdemes összeszedni, hanem már a projekt indulásától tudatosan vezetni.

    Felhasznált források

    • GINOP Plusz-2.1.3-24 felhívás – működő telephely/fióktelep igazolására, munkavégzés helyére, eszközaktiválásra és műszaki helyszínkövetelményekre vonatkozó részek.
    • GINOP Plusz-1.2.4-25 felhívás – megvalósítási helyszín alkalmassága, fotódokumentáció és műszaki követelmények.
    • Általános Útmutató a 2021–2027-es programozási időszakban meghirdetett felhívásokhoz (ÁÚF 21-27), 10. verzió.

    Fontos: a cikk általános tájékoztatást ad. Egy konkrét támogatási kérelemnél mindig az adott felhívás, annak mellékletei, a hatályos ÁÚF, az Elszámolási Útmutató, valamint a támogatási szerződés/támogatói okirat együttes vizsgálata szükséges. Ha a felhívás az általános szabálynál szigorúbb feltételt ír elő, a felhívás szabálya az irányadó.

    Kapcsolódó cikkek

  • Lehet-e bérelt ingatlan a pályázat megvalósítási helyszíne?

    Lehet-e bérelt ingatlan a pályázat megvalósítási helyszíne?

    Igen, egy bérelt ingatlan sok pályázatban lehet megvalósítási helyszín. A bérlet azonban nem pusztán azt jelenti, hogy van egy érvényes szerződés: a használati jogviszonynak a projekt teljes megvalósítását és – ahol előírt – a fenntartási időszakot is biztonságosan le kell fednie.

    A 2021–2027-es uniós pályázatok általános szabályai kifejezetten számolnak bérelt, lízingelt vagy más jogcímen használt ingatlannal. Ugyanakkor az egyes felhívások ennél részletesebb feltételeket határozhatnak meg. Ez különösen fontos akkor, ha a projekt ingatlanberuházást, nagy értékű gépbeszerzést vagy többéves fenntartási kötelezettséget tartalmaz.

    Bérelt ingatlan tehát lehet – de a felhívást kell ellenőrizni

    Az ÁÚF 21-27 a fejlesztéssel érintett ingatlanok között a bérelt ingatlant is nevesíti. A fő kérdés nem az, hogy a pályázó tulajdonos-e, hanem az, hogy a projekt megvalósításához és fenntartásához szükséges használati jog megfelelően, ellenőrizhető módon rendelkezésre áll-e.

    Egyes felhívások azonban szigorúbbak lehetnek, például megkövetelhetik, hogy a bérleti szerződés kizárólagos joggal biztosítsa a támogatásból létrejövő létesítmény üzemeltetését legalább a fenntartási kötelezettség végéig. A GINOP Plusz-1.2.4-25 és a GINOP Plusz-2.1.3-24 ingatlanfejlesztési szabályai ilyen irányú követelményt tartalmaznak.

    1. A bérleti időnek le kell fednie a szükséges időszakot

    A projekt időtartama és a fenntartási időszak két külön fogalom. Egy 12–18 hónapos megvalósítási idő nem jelenti azt, hogy elég másfél évre ingatlant bérelni. Ha a támogatott beruházást a projekt lezárását követően még több évig fenn kell tartani, a használati jogviszonynak ezt az időszakot is biztosítania kell.

    Az ÁÚF egyes tulajdonosi helyzeteknél kifejezetten legalább a fenntartási időszak végéig fennálló bérleti, vagyonkezelési vagy más használati jogcímet vár el. Programspecifikus felhívás ennél pontosabb vagy szigorúbb követelményt is előírhat.

    2. Az ingatlan per- és igénymentessége is számít

    Az ÁÚF főszabálya szerint nem támogatható olyan projekt, amely a támogatási kérelem benyújtásától nem per- és igénymentes ingatlanon valósul meg, kivéve, ha a támogatást igénylő az adott igény jogosultja. Ez a szabály nem csak saját tulajdonú ingatlanokra vonatkozik: bérelt helyszínnél is ellenőrizni kell az ingatlan jogi helyzetét.

    A per- és igénymentesség lényege, hogy ne legyen olyan jog vagy teher, amely a projekt céljának megvalósítását, az ingatlan használatát vagy a támogatási kötelezettségek teljesítését érdemben veszélyezteti.

    3. Mikor kell tulajdonosi hozzájárulás?

    Ha a pályázó nem tulajdonosa az ingatlannak, a projekt jellegétől függően szükség lehet a tulajdonos külön hozzájárulására is. Ez különösen akkor fontos, ha az ingatlanon építési, korszerűsítési vagy más infrastrukturális beruházás történik, illetve a létrejövő fejlesztést a pályázó könyveiben kell aktiválni.

    Az ÁÚF több ingatlantípusnál kifejezetten említi a tulajdonosi nyilatkozatot, amelyben a tulajdonos hozzájárul a projekt megvalósításához, az infrastruktúra aktiválásához, és ahhoz, hogy az ingatlan a fenntartási időszakban a projekt céljára rendelkezésre álljon.

    4. Osztatlan közös tulajdon esetén különösen fontos a használat rendezése

    Ha a bérelt vagy használatba vett terület osztatlan közös tulajdon része, a tulajdonostársak közötti használati viszonyok tisztázása kulcsfontosságú. Az ÁÚF ilyen esetben közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt használati megállapodást és az ahhoz kapcsolódó használati megosztási vázrajzot is előírhatja.

    Ez azért lényeges, mert a támogató számára egyértelműen azonosíthatónak kell lennie, hogy pontosan mely ingatlanrész a projekt helyszíne, és azon a kedvezményezett jogszerűen, zavartalanul tudja-e teljesíteni a vállalásait.

    5. A bérleti szerződés a telephely működését is igazolhatja

    A bérleti szerződés nemcsak a használati jogcímet bizonyíthatja. A GINOP Plusz-2.1.3-24 felhívás például a működő telephely vagy fióktelep igazolására elfogadható dokumentumok között is felsorolja a bérleti szerződést – a megadott egyéb bizonyítékok mellett.

    Ez azonban nem jelenti azt, hogy önmagában minden esetben elegendő. Ugyanez a felhívás legalább két, működést alátámasztó dokumentum rendelkezésre állását írja elő, ezért a bérleti szerződés mellett például iparűzési adóhoz kapcsolódó igazolás vagy hatósági engedély is releváns lehet.

    Az alábbiak részben kötelező pályázati szempontokból, részben gyakorlati kockázatkezelési szempontból fontosak. A konkrét szerződést mindig az adott felhíváshoz kell igazítani.

    Mire érdemes figyelni a bérleti szerződésben?

    • Az ingatlan pontos azonosítása: cím, helyrajzi szám és – ha csak az ingatlan egy része érintett – a használt terület egyértelmű leírása.
    • A használat célja: legyen világos, hogy a bérlő jogosult a pályázati projekt megvalósítására és a támogatott tevékenység végzésére.
    • Megfelelő időtartam: a jogviszony ne csak a projekt megvalósítását, hanem szükség esetén a fenntartási időszakot is fedje le.
    • Beruházási jogosultság: ingatlanfejlesztésnél legyen rendezve az átalakítás, építés, géptelepítés vagy más beruházás lehetősége.
    • Aktiválás és fenntartás: ha releváns, legyen biztosított a támogatásból létrehozott fejlesztés kedvezményezett általi aktiválása és fenntartása.
    • Ellenőrzés biztosítása: gyakorlati szempontból célszerű rögzíteni, hogy a pályázati ellenőrzésre jogosult szervek a szükséges mértékben hozzáférhetnek a projekthelyszínhez.
    • Idő előtti megszűnés kockázata: a szerződés felmondási szabályai ne tegyék kiszolgáltatottá a projektet olyan módon, amely veszélyeztetheti a fenntartási kötelezettséget.

    Mikor különösen kockázatos a bérelt helyszín?

    • A bérleti szerződés rövidebb, mint a projekt és a fenntartási időszak együtt.
    • A tulajdonos nem járul hozzá a beruházás elvégzéséhez vagy a létrejövő eszközök/beruházás elhelyezéséhez.
    • Az ingatlan tulajdoni viszonyai vagy terhei akadályozhatják a projektet.
    • A bérlemény csak papíron telephely, de ott nincs érdemi gazdasági működés.
    • A projekt alatt várható tulajdonosváltás, felmondás vagy költözés, de ennek támogatási következményeit nem tervezték meg.
    • Osztatlan közös tulajdonnál nincs megfelelő használati megállapodás.

    Gyakori kérdések

    Kell a pályázó tulajdonában lennie a megvalósítási helyszínnek?

    Nem általános követelmény. Az ÁÚF és több GINOP Plusz felhívás bérelt ingatlannal is számol, de a használati jogviszonynak meg kell felelnie a konkrét pályázati feltételeknek.

    Elég egy határozatlan idejű bérleti szerződés?

    Ezt az adott felhívás alapján kell megítélni. A lényeg, hogy a használati jog a projekt és szükség esetén a fenntartási időszak alatt megfelelően biztosított legyen; egyes felhívások ezt kifejezetten a szerződés időtartamához kötik.

    Lehet magánszemély tulajdonában lévő ingatlant bérelni projekthelyszínként?

    A források alapján önmagában a magánszemély tulajdonosi minősége nem általános kizáró ok. A tulajdonosi, használati és felhívásspecifikus feltételeket azonban teljesíteni kell.

    Összefoglalás

    A bérelt ingatlan teljesen reális pályázati megvalósítási helyszín lehet, de a bérleti szerződésnek nem csupán polgári jogi szempontból kell működnie. Pályázati szemmel azt kell biztosítania, hogy a kedvezményezett a teljes megvalósítási és fenntartási idő alatt jogszerűen, zavartalanul használhassa a helyszínt, ott megvalósíthassa a támogatott beruházást, és teljesíthesse az ellenőrzési, aktiválási és üzemeltetési kötelezettségeit.

    Felhasznált források

    • Általános Útmutató a 2021–2027-es programozási időszakban meghirdetett felhívásokhoz (ÁÚF 21-27), 10. verzió, 2025. január 1. – 7. fejezet.
    • GINOP Plusz-2.1.3-24 felhívás – megvalósítási helyszín, működő telephely és ingatlanfejlesztés feltételei.
    • GINOP Plusz-1.2.4-25 felhívás – megvalósítási helyszín és ingatlanfejlesztés feltételei.

    Fontos: a cikk általános tájékoztatást ad. Egy konkrét támogatási kérelemnél mindig az adott felhívás, annak mellékletei, a hatályos ÁÚF, az Elszámolási Útmutató, valamint a támogatási szerződés/támogatói okirat együttes vizsgálata szükséges. Ha a felhívás az általános szabálynál szigorúbb feltételt ír elő, a felhívás szabálya az irányadó.

    Kapcsolódó cikkek

  • Milyen feltételeknek kell megfelelnie egy pályázat megvalósítási helyszínének?

    Milyen feltételeknek kell megfelelnie egy pályázat megvalósítási helyszínének?

    Egy támogatási projekt megvalósítási helyszíne jóval több, mint egy cím a pályázati adatlapban. A helyszínnek jogilag, műszakilag és a tényleges működés szempontjából is alkalmasnak kell lennie a projekt végrehajtására, és az ellenőrzések során ezt dokumentumokkal is alá kell tudni támasztani.

    A megvalósítási helyszínre vonatkozó követelmények pályázatonként eltérhetnek. A 2021–2027-es időszak általános szabályai mellett ezért mindig az adott felhívást kell elsőként megvizsgálni. A GINOP Plusz egyes vállalkozásfejlesztési felhívásai például külön előírásokat tartalmaznak a telephely bejegyzettségére, a helyszín műszaki alkalmasságára, a tényleges működés igazolására és az eszközök aktiválására.

    1. A helyszínnek megfelelően bejegyzettnek kell lennie

    Vállalkozások esetében a megvalósítás helyszíne jellemzően a cég bejegyzett magyarországi székhelye, telephelye vagy fióktelepe lehet. Több felhívás azt is előírja, hogy a helyszínnek már a támogatási kérelem beadását megelőző meghatározott időtartamban bejegyzettnek kell lennie.

    Fontos, hogy ez az időtartam nem egységes. A rendelkezésre bocsátott GINOP Plusz-2.1.3-24 felhívás például 60 napos előzetes bejegyzettséget ír elő, míg a GINOP Plusz-1.2.4-25 felhívásban ennél hosszabb, 180 napos főszabály jelenik meg, bizonyos vármegyén belüli előzmény esetén enyhítéssel. Emiatt veszélyes abból kiindulni, hogy „ha a telephely már be van jegyezve, akkor biztosan megfelelő”.

    Gyakorlati következtetés: új telephely bejegyzése előtt érdemes megnézni a célzott felhívás területi és időbeli szabályait, különösen akkor, ha a pályázat beadása rövid időn belül várható.

    2. A helyszínnek ténylegesen alkalmasnak kell lennie a projektre

    A bejegyzettség önmagában nem elegendő. A GINOP Plusz felhívásokban visszatérő alapelv, hogy a projekt tárgyát képező tevékenységnek a megjelölt helyszínen ténylegesen elvégezhetőnek kell lennie, és rendelkezésre kell állnia a szükséges infrastruktúrának.

    Ez mindig a projekt tartalmához igazodik. Egy gépbeszerzésnél más követelmények relevánsak, mint egy szoftveres fejlesztésnél vagy személyi jellegű ráfordítást tartalmazó projektnél. A GINOP Plusz-1.2.4-25 és GINOP Plusz-2.1.3-24 például helyhez kötött gépek esetén olyan szempontokat nevesít, mint az eszköz elhelyezhetősége, az üzemeltetéshez szükséges fedett helyiség, a megfelelő méret és padozat, valamint a szükséges közmű- és technológiai infrastruktúra.

    • Helyhez kötött gépek esetén: legyen biztosított az eszköz elhelyezése és üzemeltetése, és a helyiség műszaki adottságai feleljenek meg a gép igényeinek.
    • Mobil eszköz esetén: a helyszínnek alkalmasnak kell lennie az eszköz biztonságos tárolására, illetve az adott felhívásban meghatározott egyéb feltételek teljesítésére.
    • Személyi jellegű ráfordításnál: a projektben dolgozók egyidejű elhelyezéséhez és munkavégzéséhez szükséges infrastruktúrának rendelkezésre kell állnia.
    • Informatikai fejlesztésnél: a felhívás az aktiválás, a használat vagy az üzemeltetés helyéhez is köthet speciális követelményeket.

    3. Nem mindegy, hogy a projekt fejleszti-e magát az ingatlant

    Külön kell kezelni azt az esetet, amikor a projekt része éppen az ingatlan építése, bővítése vagy korszerűsítése. Ilyenkor logikusan előfordulhat, hogy a helyszín a pályázat benyújtásakor még nem teljesen alkalmas a későbbi tevékenységre. A GINOP Plusz-1.2.4-25 felhívás ezt kifejezetten kezeli: az ingatlanberuházással érintett résznek a beruházás megvalósítása után kell alkalmassá válnia, ugyanakkor a kiinduló állapot alkalmasságát, illetve a műszaki feltételeket fotódokumentációval is alá kell támasztani.

    4. A telephelynek nemcsak léteznie, hanem működnie is kell

    A támogatói ellenőrzés szempontjából lényeges kérdés, hogy a cég valóban végez-e tevékenységet a megjelölt helyszínen. A GINOP Plusz-2.1.3-24 felhívás például külön felsorolja a működő telephely vagy fióktelep igazolására használható dokumentumokat, és ezek közül legalább kettő rendelkezésre állását várja el.

    • iparűzési adó megfizetését igazoló dokumentum, illetve megfelelő önkormányzati igazolás;
    • engedélyköteles tevékenység esetén a szükséges hatósági engedély;
    • közüzemi számla, amely tényleges fogyasztást is alátámaszt, vagy bérelt ingatlan esetén bérleti szerződés.

    Ez egy felhívásspecifikus példa, ezért nem szabad minden pályázatra automatikusan ugyanazt a dokumentumlistát alkalmazni. Az alapelv azonban általánosan fontos: a pályázati telephelynek valós gazdasági működést kell tükröznie, nem pusztán egy cégjegyzékben szereplő címet.

    5. Az eszközök aktiválása és üzemeltetése is a helyszínhez kapcsolódhat

    Több GINOP Plusz felhívás előírja, hogy a támogatásból beszerzett eszközöket és immateriális javakat a megvalósítási helyszínre kell számvitelileg aktiválni. Hardver és szoftver esetén a felhívás külön meghatározhatja, mely telephely vagy fióktelep minősül megvalósítási helyszínnek.

    Nem helyhez kötött eszközöknél lehetnek kivételek. A GINOP Plusz-1.2.4-25 és GINOP Plusz-2.1.3-24 például bizonyos mobil vagy nem helyhez kötött eszközöknél megengedőbb szabályokat tartalmaz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az eszköz szabadon „leválasztható” lenne a projekthelyszínről: az aktiválási, tárolási, dokumentálási és ideiglenes használati feltételeket továbbra is teljesíteni kell.

    6. Az ingatlan jogi helyzete is része a megfelelőségnek

    Az ÁÚF 21-27 külön fejezetben kezeli a fejlesztéssel érintett ingatlan feltételeit. Főszabály szerint nem támogatható olyan beruházás vagy fejlesztés, amely a támogatási kérelem benyújtásának időpontjától nem per- és igénymentes ingatlanon valósul meg, kivéve, ha maga a támogatást igénylő az igény jogosultja. Ha az ingatlan nem a pályázó kizárólagos tulajdona, további dokumentumokra, használati megállapodásra vagy tulajdonosi hozzájárulásra is szükség lehet.

    7. A helyszín módosítása nem egyszerű adminisztráció

    A megvalósítási helyszín a támogatási döntés egyik lényeges eleme. A vizsgált GINOP Plusz felhívásokban a helyszín megváltoztatása csak korlátozottan és jellemzően támogatói jóváhagyással lehetséges. Területi korlátozás is kapcsolódhat hozzá: például csak ugyanazon régión vagy vármegyén belüli módosítás engedhető meg.

    Ezért telephely-költözés, bérleti jogviszony megszűnése vagy ingatlanértékesítés előtt mindig ellenőrizni kell a támogatási szerződés és a felhívás változásbejelentési szabályait.

    Rövid ellenőrzőlista pályázat beadása előtt

    • A megvalósítási helyszín szerepel a szükséges cég- vagy vállalkozói nyilvántartásban?
    • Teljesül az adott felhívásban előírt előzetes bejegyzettségi idő?
    • A támogatott tevékenység ténylegesen végezhető a helyszínen?
    • Megvannak az eszközök és a munkavállalók elhelyezéséhez szükséges műszaki feltételek?
    • Rendelkezésre állnak a működést igazoló dokumentumok?
    • Az ingatlan használati jogcíme a megvalósítás és a fenntartás időszakára is megfelelő?
    • Tisztázott, hogy a beszerzett eszközöket hová kell aktiválni és hol kell üzemeltetni?
    • Van-e olyan tervezett költözés vagy ingatlanváltozás, amely később módosítási kötelezettséget okozhat?

    Gyakori kérdések

    Lehet a székhely a projekt megvalósítási helyszíne?

    Igen, ha az adott felhívás ezt megengedi, a székhely megfelelően bejegyzett, és a projekt ténylegesen megvalósítható ott.

    Elég, ha a telephely a cégkivonatban szerepel?

    Nem feltétlenül. A felhívás a tényleges működés, a műszaki alkalmasság és a megfelelő infrastruktúra igazolását is előírhatja.

    Megváltoztatható a megvalósítási helyszín a projekt alatt?

    Egyes felhívásokban igen, de jellemzően csak kivételesen, támogatói jóváhagyással és meghatározott területi korlátozások mellett.

    Összefoglalás

    A megvalósítási helyszín megfelelősége három pilléren áll: megfelelő jogcím és bejegyzettség, valós működés, valamint a projekt szakmai tartalmához illeszkedő műszaki alkalmasság. A leggyakoribb hiba az, amikor a pályázó csak azt ellenőrzi, hogy a cím szerepel-e a cégkivonatban, miközben a felhívás ennél jóval részletesebb feltételeket támaszt. A helyszínt ezért már a projekt tervezésekor ugyanúgy át kell világítani, mint a költségvetést vagy a vállalkozás pénzügyi jogosultságát.

    Felhasznált források

    • Általános Útmutató a 2021–2027-es programozási időszakban meghirdetett felhívásokhoz (ÁÚF 21-27), 10. verzió, 2025. január 1. – különösen 7. fejezet.
    • GINOP Plusz-2.1.3-24 „KKV-k innovációs képességének támogatása” felhívás – megvalósítási helyszínre és műszaki követelményekre vonatkozó részek.
    • GINOP Plusz-1.2.4-25 „Mikro- és kisvállalkozások támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban, illetve a Szabad Vállalkozási Zónákban” felhívás – megvalósítási helyszínre és ingatlanra vonatkozó részek.

    Fontos: a cikk általános tájékoztatást ad. Egy konkrét támogatási kérelemnél mindig az adott felhívás, annak mellékletei, a hatályos ÁÚF, az Elszámolási Útmutató, valamint a támogatási szerződés/támogatói okirat együttes vizsgálata szükséges. Ha a felhívás az általános szabálynál szigorúbb feltételt ír elő, a felhívás szabálya az irányadó.

    Kapcsolódó cikkek